Tegnap Stephen King nap lehetett nálam, mivel a Creepshowhoz és ehhez volt kedvem. Már nem először láttam az Éjszakai műszakot, kb. másodjára néztem meg most. Viszont az "első látásra" elég régen volt már, és csak arra emlékeztem, hogy gyár, éjszakai műszak, patkányok. Jó volt újra végigizgulni a filmet, mert van benne mit...
A történet Maine-ben játszódik, egy textilgyárban, melyet egy Warwick (Stephen Macht) nevű férfi vezet, aki kemény kézzel irányít. Majdnem mindenki tart Warwicktól, mivel tudják, hogy azonnal kirúghatja őket, s egy kisvárosban nincs sok álláslehetőség. John Hall (David Andrews) új a városban, sokat utazik, de amíg itt marad, szüksége van egy állásra. Ő is jelentkezik a textilgyárba, és Warwick fel is veszi. Két kollégája ugyan rászáll, Danson (Andrew Divoff) és Brogan (Vic Polizos), de ő keményen dolgozik, s összebarátkozik Jane-nel (Kelly Wolf), aki régebben Warwick szeretője volt. A gyárban dolgozik még a patkányirtó Tucker Cleveland (Brad Dourif) is, akinek lesz közös témája Johnnal, mivel párszor ő is eltalálta a rágcsálókat néhány konzervdoboz és egy csúzli segítségével. A textilüzemben ugyanis vészesen elharapódzott a rágcsálópopuláció. Egyenlőre nem tudják, honnan jönnek, hol szaporodnak, de az biztos, hogy hozzájárulhatott ehhez az alagsorban lévő több éves szemét és kacat. Emiatt szervez Warwick takarítóbrigádot, melybe Jane, Danson, Brogan, Ippeston (Robert Alan Beuth) és az új fiú, Carmichael (Jimmy Woodard) is bekerül. Később John is felkerül a listára, mivel beleavatkozott egy nyilvános vitába Warwick és jelenlegi szeretője, Nordello (Ilona Margolis) között. A csapat lemegy hát az életveszélyesnek nyilvánított alagsorba, hogy kitakarítsák, csakhogy sokkal rosszabbat találnak odalent, mint mocsok és patkányok. John rakodás közben ráakad egy csapóajtóra, mely még mélyebbre vezet, és mindannyian lemennek, hogy körülnézzenek, de először Brogan, majd szép sorban a többiek is áldozatul esnek valamilyen szörnyetegnek. A megmaradtak szétválnak, mivel Warwick mintha még őrültebb lenne, s nem akarja, hogy ez mind kiderüljön. John és a megsérült Jane menekülnek a többiek elől és még egy óriási mutáns patkány is a nyomukban van...
Láttam már pár "patkányok támadnak" filmet, de ez nagyon is tetszett, és Stephen King neve plusz jó dolog. A novellát, melyből a film lett, szintén régen olvastam, mely az azonos című Éjszakai műszak (Night Shift) novelláskötetben kapott helyet. Nem emlékszem, hogy miben más a kettő, de az biztos, hogy az eredeti, írott változatban kevesebb az akció és a történés. A filmet Ralph S. Singleton rendezte, aki emellett csupán csak egy filmet készített. Inkább producerként teljesít.
A "graveyard" annyit tesz "temető", bár ez csak egy jelenetben szerepel a filmben. Mondjuk átvitt értelemben is érthető, mint temetői műszak, ami későn van, vagy éppen ebben a történetben eltemeti az embereket, végzetes egy műszak. Tetszik a film végén, a feliratnál hallható zeneszám is, melyet a benne hallható mondatokból vágtak össze. Az aláfestést egyébként Brian Banks (Higgy neki, hisz zsaru) és Anthony Marinelli (Börtön pszicho, Kórház a pokolban, Nyolc préda) csinálta.
A legjobban szerintem Stephen Macht, David Andrews (Hannibal, Terminátor 3. - A gépek lázadása) és Brad Dourif játszott. Utóbbit kezdetben nem tudtam hova kötni, de aztán rájöttem, hogy honnan volt annyira ismerős: ő volt Charles Lee Ray, azaz Chucky a Gyerekjátékban. Itt olyan átéléssel alakította a kissé dilis, megszállott patkányirtót, hogy attól a hideg rázott. Viszont a karakterét elég hülye módon ölték meg: nem a patkány végzett vele, hanem egy hatalmas kősír, mely ráesett, és szétlapította. Mondjuk ez nem semmi jelenet volt! A filmben egy kutyát is adtak neki, Moxy-t, a különleges patkányvadász terriert, akivel nem tudjuk meg, mi lett (talán jobb is a kutyabarátoknak). Stephen Macht-et (Amityville - Ütött az óra) korábban nem láttam más filmben, de nekem bejött, mint színész, nagyon karizmatikus volt a karaktere és ő maga is (plusz sármos). A színész hangját pedig jó hallgatni (merthogy sajna nálunk még nem jelent meg szinkronosan; de így legalább egy plusz dolgot nyertem, az eredeti hangján hallhattam a szereplőket, és nem rontotta el valamilyen béna szinkron). David Andrews-ról még annyit, hogy volt egy picike szerepe a Rémálom az Elm utcában című filmben is, valami művezetőt alakított, bár én magam nem emlékszem rá.
Andrew Divoffot is érdemes megemlíteni, aki a Halálosztó dzsinnje volt. Ebben a szerepben teljesen más volt, sokkal fiatalabb is, s a film végére teljesen bepánikolt; még a nő, Jane sem bőgött úgy, mint Danson, mint egy gyerek. Bár lehet, hogy azért, mert mellett nem volt ott a hős megmentő lovag...
Ha már a megmentőnél tartunk, John Hall a film végén nem tudja megmenteni a szeretett lányt, mert Warwick megöli, de az óriási mutánst azt sikerül elintéznie. Bedaráltatja az ocsmány szörnyeteget az osztályozógépbe, a hosszú farkától egészen a nagy feje búbjáig. Jelez egyfajta ördögi kört, hogy amikor ez kész, a kis patkányok odasereglenek, és elkezdik zabálni a véres maradékokat. A patkányok, mint tudjuk, sok mindent megesznek. Ja, a hangjuk viszont elég béna volt, nem igazi rágcsálóhang (mondjuk egy rágcsáló szerintem nem is ad ilyen hangos hangokat), és a szörnyetegé sem volt hozzá való. Olyan volt, mintha valami ördögi morgást kereszteztek volna egy női vinnyogással.
A jelenetek között volt jó is, például félig leharapott kar, de keveset mutattak abból, hogyan végzett a mutáns a dolgozókkal. Általában csak a sikolyokat, ordításokat lehetett hallani, meg a vért látni. A szörnyeteg jó volt, de nem tudtam hova tenni a szárnyait. Most ez óriáspatkány volt, vagy denevér, úgy mint "bőregér"? Biztos azért volt szárnya, mert hát mutáns. Csak mondjuk hiányoltam azt, hogy megtudjuk hogyan, miért került oda ez a dög. De úgy meg lehet, hogy uncsibb lett volna a film, ha arra pazarolják az időt, hogy mondjuk valami tudós elmagyarázza a dolgokat. Elég volt hallgatni Brad Dourif összehasonlítását a vietkongok és a patkányok között...
Még meg kell említenem, hogy a filmben egy gyönyörű, 1960-as fekete Cadillacet "tesznek tönkre".
Stúdió: Graveyard Productions, JVC Entertainment Networks, Paramount Pictures
Hossza: 89 perc
Forgatókönyv: John Esposito
IMDb értékelés: 4,1