Shooter, filmvadász blog

Egy újabb klasszikus H.P. Lovecraft feldolgozás. Egész jó volt, de nekem nem lett a kedvencem. Megérdemli persze a tiszteletet az alaptörténet, mivel a híres szerző elgondolása, de azért így filmen... Ahhoz képeste, hogy '93-ben készült a film, elég furára sikeredett, de lehet, hogy direkt lett ilyen. A horrorban három kisebb történet foglal helyet, melyeket közrefog egy nagy kerettörténet, melyben megjelenik maga H.P. Lovecraft, méghozzá Jeffrey Combs (Reanimátor) megformálásában. Nekem tetszettek az ilyen és ehhez hasonló filmek, ahol pár kisebb "rémmese" van, és Combs szereplése is jó volt, de inkább előbb lássuk a film történetét:

SPOILER
H.P. Lovecraft (Jeffrey Combs), a híres író egy szerzetesek által működtetett könyvtárba érkezik, ismét. Már járt ott, ismerik is, mivel kutatásokat végzett a műveihez. Az egyik szerzetes beengedi és magára hagyja, de figyelmezteti, ne kószáljon el a kijelölt területről, mivel vannak a könyvtárnak számára tiltott részek is. Lovecraft megígéri, csakhogy előbb elcseni a szerzetes kulcscsomóját, mivel konkrét céllal érkezett: meg akarja találni a Nekronomikont, a hírhedt könyvet, mely a legenda szerint az összes nagy titkot tartalmazza. Lovecraft meg is találja, és elveszi a helyéről. Közben egy kis ajtó is kinyílik a könyv mögött, és ahogy a szerző egyre tovább olvassa a könyvet, az folyamatosan változik. Lovecraft ki is másol néhány történetet a Nekronomikonból. Az elsőben Edward De Lapoer (Bruce Payne) egy régi, romos házat örökölt. A nő, aki megmutatja neki a házat, Nancy (Belinda Bauer) azt tanácsolja, adja el az egészet, és menjen el, mert különös az egész ház, és sokan sokfélét beszélnek róla. Edward azonban nem törődik vele, és ott marad éjszakára. Talál egy levelet, amit még a ház korábbi tulajdonosa, egy leszármazottja írt. Jethro De Lapoer (Richard Lynch) ezt a levelet búcsúlevélként írta, mert már nem bírt tovább élni a bűnével. A halála előtt nem sokkal éppen hazatért egy hosszú hajóútról, de hatalmas vihar támadt, melyben sokan odavesztek. Ő is megsérült, de túlélte. Csakhogy a felesége és fia nem, melyet nem tudott elfogadni. Még Istenben is csalódott, és a helyiek szeme láttára dobta tűzbe a Bibliát. Amikor elkeseredése mérhetetlen volt, megjelent nála egy szörnyűséges démonszerű lény, aki otthagyott nála egy könyvet. Ez volt a Nekronomikon, és Jethro megtalálta benne azt, hogyan hozhatja vissza szeretteit a halálból. Amikor azonban ez sikerült, a felesége és lánya nem éppen úgy térnek vissza, ahogy azt várta. Felesége ugyanúgy őt hibáztatta a tragédiáért, ahogy maga is. Amikor kisfiát magához ölelte, az hirtelen átváltozott valamilyen ronda szörnyeteggé, és a felesége szintén. Rátámadtak Jethróra, aki nem tudott másképp megbírkózni a bánatával, csak úgy, hogy megölte magát. Edward nem tudja végigolvasni a levelet, mert egy rész elázott, de sikerül megtalálnia a könyvet, s mivel ő is hasonló veszteséget élt át nemrég, ahogy őse, elvégzi a szükséges szertartást. Még akkor este megérkezik hozzá szerelme, és Edward bocsánatot akar kérni, mivel szerinte az ő hibája volt az autóbalesetük. A nő azonban nem az, akinek hisz, és ahogy Jethrónál, ő is átváltozik. Edwardnak azonban sikerül megmenekülnie, és a fény segítségével visszazavarnia a lényt a mélybe. Lovecraft miután befejezi ezen történet másolását, rögtön megérzi a hőmérséklet változást: nagyon hideg lesz. Azért tovább olvassa a Nekronomikont. A következő történetben egy újságíró, Dale Porkel (Dennies Christopher) érkezik Miss Ostermanhoz (Bess Meyer), és néhány különös haláleset felől érdeklődik. Egy bizonyos Dr. Madden hollétéről is érdeklődik, és a nyomás alatt végül a fiatal nő, aki egy ritka betegségben szenved, mesélni kezd. Az anyjáról szól a történet, aki fiatalon és egyedül érkezett a városba, és kivett egy szobát abban a házban, ahol a lánya is él. Emily Ostermant (Bess Meyer) egy Lena (Millie Perkins) nevű nő fogadta, és kiadta neki az egyik szobát. Látszólag Lena egyedül élt a hagy házban, de volt egy másik titokzatos lakója is, Dr. Madden (David Warner), akit nem lehetett zavarni. Még akkor este Emily-re rátalált a mostohaapja, Sam (Gary Graham), aki zaklatta a lányt és verte. Emily nem akart ismét szenvedni, és elmenekült a férfitól, de az többször megütötte. A szegény lányon végül Dr. Madden segített, majd Lena is. Amikor Emily magához tért, azt mondták neki, Sam elment. Másnap azonban egy körözési plakáton látta viszont a férfi arcát, és magyarázatot is kért Dr. Maddentől. Az kénytelen volt elmondani, hogy Sam már nem él, és sok minden mást is megosztott a fiatal lánnyal. Kiderült a doktorról, hogy egy módszerrel gyakorlatilag becsapta a halált, pedig ő már több mint száz éves lenne. Ehhez azonban állandó hidegre volt szüksége, és mint kiderült, emberi csontvelőre is. Emily végül beleszeretett Dr. Maddenbe, és a férfi is viszont szerette, amit Lena nem nézett jó szemmel, mivel ő már évek óta ácsingózott a doktor figyelmére. A nő figyelmeztette Emily-t, és a lány úgy döntött, elmegy. Hónapokkal kéőbb azonban úgy érezte, vissza kell térnie, mivel terhes volt Dr. Madden gyermekével. Emily azonban éppen rosszkor lépett a házba, mivel Lena és Dr. Madden elkapták Mr. Hawkinst (Curt Lowens), Emily volt főnökét, és az agyveleje kellett nekik. Lena nem akart hagyni, hogy Emily ismét elmenjen. A dolog rosszul sült el: tűz támadt, ami nem tett jó Dr. Madden állapotának, és teljesen feloszlott. Lena hátba lőtte Emily-t, de nem ölte meg, mivel az Dr. Madden gyerekét várta. Az újságíró nem hiszi a képtelen történetet a doktorról, de amikor megjegyzi, hogy akár Miss Osterman lehetne maga az anyja is, tehát maga Emily, akkor lakolnia kell. Hiszen rátapintott a lényegre. A nő ugyanúgy megkapta a "betegséget", és szüksége van csontvelőre. De nem csak ő él még, hanem Lena is, és mindketten azt várják, hogy Dr. Madden gyermeke megszülessen egyszer, de az már évek óta Emily hasában van. Lovecraft elérkezik az utolsó történethez, ami a Hentesről szól. Egy rendőrpáros, Sarah (Signy Coleman) és Paul (Obba Babatundé) egy szabálytalanul közlekedő autót üldöznek, aki egy sötét sikátorban végre megáll ugyan, de Sarah beleütközik abba, mivel nem a vezetésre figyelt. Éppen arról vitatkoztak Paullal, hogy lefeküdtek egymással és a nőnek gyermeke is fogant tőle, s nem tudja, megtartsa e, mert fél az anyaságtól. A rendőrautó azonban felborul, és mindketten súlyosan megsérülnek. Pault kihúzza valaki, de Sarah egyedül mászik ki, és utána megy, követve a nyomokat. Egy sötét, elhagyatott helyre jut, amikor találkozik egy férfival, Mr. Benedicttel (Don Calfa), akiről Sarah kezdetben azt hiszi, ő vezette a kocsit, melyet üldöztek. De a férfi, aki itt él, azt mondja, nem ő volt. Sarah valamennyire hisz neki, és a férfi elmondja, sejti ki tehette ezt velük. Sarah ki akar jutni a helyről, de meg akarja találni a társát is. Mr. Benedict hajlandó elvezetni a Hentesként ismert szörnyeteg búvóhelyére. Bemutatja neki a feleségét is, Mrs. Benedictet (Judith Drake), aki őrülten viselkedik. Nem tűnik normálisnak, ahogy a férfi sem, és folyton összezavarják Saraht, sőt arra is rájönnek, hogy terhes. Mr. Benedict levezeti őt egy járatba, ahol azonban felvetődik Sarahban a gyanú, hogy vagy Mr. Benedict vagy Mrs. Benedict a Hentes. Gyanúja nemsokára beigazolódik, mert a két őrült csapdába ejti a nőt, ahol csomó oszlott holttesten kell átverekednie magát, és találkozik Paullal is, aki azonban már nem önmaga. A küzdelem után Saraht elkapják valami különös lények, amik kiszívják az embereket, és át akarják venni az irányítást. A nő szörnyű kínokat él át, de amikor magához tér, egy kórházban találja magát, s ott van mellette az anyja és az orvos, akik ugyanúgy néznek ki, mint Mr. és Mrs. Benedict. Sarah megtudja, hogy a babát elvesztette, és Paul kómába esett. Azt mondják, ott van a mellette lévő ágyon, de ekkor visszatér Sarah rémálma, és azt látja, hogy a lábait és az egyik kezét tényleg levágták, a gyermeke meg átkerült Mr. Benedict, vagyis egy valóságos szörnyeteg gyomrába. Miután Lovcraft befejezi a harmadik történet másolását is, hangokat hall a könyvtárban, és megjelenik a szerzetes. Lovecraft nem tudja kinyitni a vasrácsot, ami elzárja az utat, mert beejtette valahová. Miközben a könyv mögötti ajtó egyre jobban kitágul, a szerzetes átküzdi magát a rácson, és megpróbálja megakadályozni Lovecraftot abban, hogy elvigye a könyvet. Azonban a szerzőnek sikerül felülkerekednie, és a szörnyeteg, ami kijön a titokzatos kapun, a szerzetest támadja meg. Lovecraft fogja a könyvet, és sikerül vele kijutnia a könyvtárból. Övé lett minden titkok tudója, csakhogy a könyv veszélyes játékszer...

Hát nem semmi kis történetek. Vagyis történet a történetben, és abban is egy történet... Ne mindegy, nekem talán a második tetszett, a The Cold ("A hideg") című. Az első, a The Drowned ("A megfulladt") kevésbé, mivel a polipszerű lények sosem voltak a kedvenceim, viszont az a démoni lény, aki a könyvet hozza Jethrónak, na az jó volt. Jó kis csontvázszerű volt, víztől csöpögő, tele iszappal, moszattal. Gondolom ő volt A megfulladt. A harmadik, a Whispers ("Suttogások") meg aztán tényleg nem jött be, mert elég zavaros volt, viszont Don Calfa (Az élőhalottak visszatérnek, Beverly Hills 90210 sorozat, Columbo sorozat) szereplése határozottan feldobta az egészet. A kerettörténet, a The Library ("A könyvtár") is jó volt, hogy maga H.P. Lovecraft akarta megszerezni a Nekronomikont, és végül sikerült is neki,

Tehát amint említettem Jeffrey Combs és Don Calfa miatt már érdemes volt megnézni a filmet. Bár előbbit alig ismertem meg, mert nem is tudom... Sokkal idősebb lett ugye a Reanimátor óta. Megemlítendő még Brian Yuzna, aki amellett, hogy a kerettörténet és a harmadik rendezője és írója volt, sőt a produkció társproducere is, feltűnt magában a filmben; ő volt a taxis, aki hozta-vette Lovecraftot. Bruce Payne-t (Miss Marple: Nemezis, Farkangyal, Üvöltés 6. - A korcsok, Warlock 3. - Az elveszett ártatlanság) is kedvelem, egész jó színész, ahogy David Warner is, aki sokkal fiatalabb kiadásban az újságíró Jennings volt az eredeti Ómenben.

A második történet főszereplőnőjére meg azt hittem, az Amynek ítélve sorozat főszereplője. Nem nézem ezt, viszont láttam reklámot belőle, és komolyan onnan volt ismerős. De ez Bess Meyer, és nem Amy Brenneman, mint kiderült. Millie Perkins meg 1959-ben kezdte karrierjét fiatal lányként az Anna Frank naplója című drámában. Dennis Christophert a Stephen King regényéből készült Azban  láttam, s Obba Babatundé is ismerős volt, bár nem jöttem rá, pontosan melyik filmből, sorozatból.

A Nekronomikont egyszer Brian Yuzna (Bride of Re-Animator, Az élőhalottak visszatérnek 3., Dr. Halál, Reanimátor - A visszatérés, Holtak tava) rendezte, aztán Christophe Gans (Silent Hill - A holaott város) és Shusuke Kaneko (Azmi 2. - Életre halálra!, A halállista, A halállista - Az utolsó név). Gans az első epizódot rendezte és ő is írta, de segítségére volt Brent V. Friedman (A feltámasztott, Hellbound - Út a pokolba, Mortal Kombat II - A második menet), aki mind a három kis történetet, plusz a keret írásában részt vett. Kaneko csak a rendezője volt a második, a The Cold című történetnek; az Kazunori Ito (Páncélba zárt szellem - Ghost in the Shell) írta.

H.P. Lovecraftnak a következő művei szolgáltatták az alapot a filmhez: a The Rats in the Wall (Patkányok a falban), a Cool Air (Hideg levegő) és a The Whisperer in Darkness (Suttogás a sötétben). El is határoztam, hogy a közeljövőben el fogom olvasni ezeket az elbeszéléseket, hogy megtudjam, milyenek az eredeti "mesék".

Stúdió: Davis-Films
Hossza: 96 perc
IMDb értékelés: 5,5

Abszolút klasszikus darab számomra. Mint sok sikeres filmből, ebből is készültek folytatások, de ez az eredeti, s a későbbiek már nem is lettek hozzá hasonlóak. A horror alaptörténete is egy klasszikusból ered: H.P. Lovecraft elbeszélése, Herbert West, az újjáélesztő. Lássuk:

SPOILER
Herbert West (Jeffrey Combs) új az orvosi egyetemen. Korábban Dr. Gruber (Al Berry) tanítványa volt, s most arra az egyetemre érkezett tanulni, ahol Gruber nagy ellensége, Dr. Carl Hill (David Gale) oktat. Itt tanul és dolgozik a kórházban Daniel Cain (Bruce Abbott) is, aki a dékán lányával, Megan Halsey-vel (Barbara Crampton) tart fenn kapcsolatot. Daniel összefut Westtel, és később úgy alakul, hogy szállást kap nála. Westnek nagyon tetszik a fiú lakása, főleg a hely pincéje, ahol berendezi majd saját laboratóriumát. Megannak azonnal ellenszenves lesz a titokzatos férfi, s az egyetemen is felkavarja az érzelmeket. Főleg Dr. Hillel nem jön ki, akit plágiummal vádol. Megan rossz érzései beigazolódnak, amikor felfedezi West hűtőjében barátja döglött macskáját. Herbert ezt azzal magyarázza, hogy az állat maga fulladt meg, és nem akarta, hogy büdös legyen tőle az egész lakás, s most akart szólni róla. Mega azonban azt hisz, ő maga ölte meg a macskát, mert az nem szerette. Daniel annyiban hagyja a dolgot, de következő este hangokat hall. Amikor lemegy a pincébe, azt látja, hogy Westet megtámadta valami. Kiderül, hogy ez a macskája, akit Herbert West újjáélesztett. Ezt Dan nehezen hiszi, de West kész megmutatni neki, s újra az immár törött gerincű állatba fecskendezi a szükséges reagenst. A macska még így is mozog, mintha élne. West megpróbálja rávenni újdonsült barátját, hogy legyen az asszisztense kutatásaihoz, de Dan inkább elmegy a dékánhoz, Alan Halsey-hez (Robert Sampson), aki nem hisz természetesen neki, s megvonja tőle az ösztöndíjat, felfüggeszti, Herbert Westet elbocsátja és még azt is megtiltja, hogy a lánya közelébe menjen, és belerángassa a dologba. Dan ekkor mégis rááll West ajánlatára, és este belopóznak a kórház hullaházába, hogy találjanak egy tökéletes egyedet a kutatáshoz. Találnak is egy férfit, aki nemrég hunyt el, s a halál oka ismeretlen. West beadja neki a szert, és várnak. Amikor végre úgy tűnik, sikerült, a holttest mozogni kezd, örülnek, hiszen ez nagy eredmény. Lelkesedésük azonban hamar lelohad, amikor a hulla rájuk veti magát, és őrült tombolásba kezd. Ekkor érkezik Mr. Halsey, aki a lányáról akar beszélni Dannel. A hullaház ajtaja zárva, így nem tud bejutni, csak különös hangokat hall odabentről. Nemsokára az élőhalott kiszabadul, s dühét Mr. Halsey-re zúdítja, s meg is öli azt. Herbertnek csak ezután sikerül kiiktatnia a mozgó holttestet. Dan kiakad, de West úgy dönt, visszahozza az életbe a dékánt is, hiszen ő még frissebb alany. Ez sem sikerül azonban túl jó, s most Mr. Halsey támadja meg őket. Megérkezik Megan és egy biztonsági őr, s West azt állítja, Mr. Halsey támadt rájuk először, s az ott lévő holttestet ő trancsírozta szét. Megan nem hisz nekik, s Danre is megharagszik. Mr. Halsey elkerül Dr. Hillhez, aki megígéri Megannak, hogy segít az apján. A doktor azonban nem éppen segíteni akar, hiszen tényleg ellopta annak idején Dr. Gruber eredményeit, és oda van Meganárt is. Amikor megvizsgálja a dékánt, rájön, hogy az már nem él. Elvégzi rajta a lobotómiát, majd elmegy Herbert Westhez, aki tagadja ugyan a dolgokat, de Hill megfenyegeti, és ő is részt akar a kísérletek sikeréből. West végül enged a nyomásnak, de egy óvatlan pillanatban meggyilkolja a doktort, majd újjá is éleszti. Annak azonban már két külön része van: a feje és a teste többi része. West mindkettőbe juttatott a reagensből, s mindegyik fel is támad. Herbert figyelmetlen, s Hill teste fejbe vágja. Hill elviszi a kutatási anyagokat, és minden egyebet az anyaggal együtt. Mindeközben Dan és Megan, aki nem tud sokáig haragudni a fiúra, attól fél, hogy Hill rájön, Mr. Halsey már nem is él. Ezért elmennek a laborjába, de felfedezik, mit művelt Megan apjával. Dan akkor talál rá Herbertre, amikor az magához tér. A férfi elmondja Dannek, ki volt az, aki leütötte és kifosztotta, s a diú rögtön rohan Meganhoz. De a lányt hamarosan elrabolja Dr. Hill, és a kórház hullaházába viszi, hogy kiélje fantáziáit, illetve feltámaszt még pár halottat. Amikor Herbert és Dan megérkezik, szembe kell szállniuk Hill "seregével", de szerencséjükre azért legalább Megan apjában maradt valamennyi emlék...

Herbert West alakja kultuszszimbólum. Jeffrey Combs (Tágra nyílt elme, Delejezettek 2., Nekronomikon - A holtak könyve, Ház a Kísértet-hegyen, Félelem.com, Visszatérés a Kísértet-hegyre, Paraszomnia) mesterien alakítja a szerepét. Komoly, kicsit őrült, s nagyon is megszállott.

Dr. Hill szerepében David Gale, aki szintén nagyszerű színész, s hasonló alakítást nyújtott az 1988-as The Brain című horrorban. de a Bride of Re-Animator-ban is láthatjuk, ahogy Jeffery Combsot és Bruce Abbottot is.

Szóval számomra ezt a film mindig is kedvenc volt. Emlékszem, még gyerekként láttam, bár nem tudom, végig bírtam-e nézni, mert emlékszem rá, hogy megrémültem egy kicsit a zombiktól. Meg is volt/van régi HBO-s felvételen, VHS, melyet apukám vagy bátyám vett fel. Abszolút jó az egész légköre, sejtelmes, olykor humoros. Nem veszi teljesen komolyan az egészet, de azért nem is horrorkomédia. Legalábbis számomra, bár tény, hogy lehet rajta nevetni, és manapság már nem is félek a benne lévő élőhalottaktól. Talán ez is volt az első olyan film, amiben "zombikat" láttam, bár ez nem a tipikus zombik-elborítják-a-földet. Gyerekként még nem tudtam, hogy ez egy irodalmi műből készült, de nem is olyan régen azt is elolvastam, és tetszett az is, de a pucér seggű, vérengző és véres hullák semmihez sem fogható élményt adtak. Emlékszem még továbbá, hogy nagyon tetszett a főcíme is, azokkal az agyakkal meg mindenféle anatómiai rajzzal, és a "főcímzenéje" is.

A folytatások közül azt hiszem csak a 2003-as (A) visszatérést láttam egyszer, de az már nem jött be annyira, s elég nagy a különbség a két film között időben is. Ebben valamilyen börtönben vannak, de Herbert West ott is alkotgat. Ezek között azonban csináltak egy másikat, a már említett Bride fo Re-Animator címűt, mely nyers fordításban A reanimátor menyasszonya. Kicsit olyan Frankenstein menyasszonya szerű, legalábbis amit a trailerből láttam. Nálunk úgy tűnik dvd-n jelent meg Re-animátor - Az újraélesztő menyasszonya (jobb lenne az újjáélesztő) címmel. Ez 1990-ben készült, "csak" öt év különbség az eredetihez képest. Az ajánlót megnézve nekem az is tetszik, egész jó lehet, bár egy kicsit mintha elkalandoztak volna afelé, hogy Westnek nőre van szüksége. Tényleg nagyon frankensteines.

A Reanimátort Stuart Gordon (Tágra nyílt elme, Babák, Daughter of Darkness, The Pit and the Pendulum, Castle Freak, Dagon) rendezte. Ezek többsége H.P. Lovecraft, illetve Edgar Allan Poe művön alapult. A film forgatókönyvét Dennis Paoli (Tágra nyílt elme, Vérszomjas szörnyecskék 2., Testrablók - Az invázió folytatódik, Dr. Halál, Dagon), William J. Norris és maga Stuart Gordon készítette. A zenéért Richard Band (Vérszomjas szörnyecskék, Troll, Tágra nyílt elme, Gyilkos bábok 1-5., Delejezettek 3.) volt a felelős. Megemlítendő még Brian Yuzna (Tágra nyílt elme, Babák, Drágám, a kölykök összementek, Az élőhalottak visszatérnek 3., Nekronomikon - A holtak könyve, Darkness . A rettegés háza), aki a film társproducere volt.

Stúdió: Empire Pictures, Re-Animator Productions
Hossza: 86 perc
IMDb értékelés: 7,3

A megnevezhetetlen H.P. Lovecraft író azonos című remekművéből készült 80-as évekbeli horror, mely szerintem nem a legszínvonalasabb alkotás, melyet valaha láttam, azonban kellemes késő esti szórakozást nyújt. Azért lássuk az alaptörténetet kicsit bővebben.

SPOILER
A történet az 1800-as években indul, ahol egy Joshua Winthrop (Delbert Spain) nevű férfi foglyul ejtette gyermekét, egy borzalmas szörnyeteget. Elpusztítani nem akarta és nem is tudta, ezért inkább bezárta a házába. Egy viharos éjszakán azonban a szörny, akinek olyan csúf, hogy egyszerűen megnevezhetetlen, megöli Winthropot. A városka lelkésze néhány emberrel rátalál a testre, és bár az szörnyen lett megcsonkítva, gyorsan eltemetik, és inkább nem gondolkoznak rajta, mi végezhetett vele. Csak abban értenek egyet, hogy ezt emberi kéz nem művelhette. A sietős temetés után elhagyják a helyet, de a szörny még mindig ott van... 1998-ba csöppenünk, ahol három egyetemi diákkal találkozunk. Randolph Carter (Mark Kinsey Stephenson) egy temetőben mesél barátainak egy régi történetet, mely szerint létezik egy ház, ahol a "megnevezhetetlen" szörnyeteg él. Joel (Mark Parra) a szkeptikus hármuk között, s nem hisz el semmit abból, amit Carter mesél. Howard Damon (Charles King) áll két barátja között, aki hiszi is meg nem is a rémmesét. Joelnek az az ötlete támad, miután megtudja, hogy az említett ház éppen a háta mögött van, hogy töltsék ott az éjszakát. Carter semmi pénzért nem tenné ezt, és ezt meg is mondja barátjának, sőt neki is azt tanácsolja, ne kísértse a sorsot. Howard sem szeretne az elhagyatott házban aludni, mivel fél. Joel azonban egyikükre sem hallgat. Howard ott áll ismét kettejük között, de végül úgy dönt, hogy Carterrel tart. Visszatérnek az egyetemre, és miközben Howard arról akarja meggyőzni szívszerelmét, a szintén gólya Wendy-t (Laura Albert), hogy nem koslat utána, még amiatt is aggódhat, hogy Joel még estére sem tért vissza. Remélte, hogy meggondolja magát, és mégsem alszik ott, s aggódik barátja miatt. Gyanúját, hogy valami baleset történt Joellel el is mondja Carternek, de őt ez nem izgatja, szerinte ugyanis Joel csak szórakozik velük. Nem hajlandó odamenni a házhoz, hogy aztán barátja kárörvendően kinevesse. Végül egy időre Howard is beletörődik, hogy nem mennek oda, viszont a vagány Wendy és barátnője, a szendébb Tanya Heller (Alexandra Durrell) éppen abba a házba készülnek két idősebb sráccal, amitől Wendy azt reméli, hogy bejutnak az egyik elit klubba. A két fiú, John (Blane Wheatley) és Bruce (Eben Ham) kicsit rá akarják hozni a frászt a lányokra, amitől majd azt remélik, beindulnak, és hajlandóak lesznek velük elszórakozni. Mind a négyen bemennek a házba, s egy kis rémtörténet mesélés után körülnéznek. Miközben szétválnak, s John és Wendy kezdenek közelebb kerülni egymáshoz, Tanya és Bruce nem éppen. Bruce végül elmondja a lánynak, hogy nem is olyan rossz fickó, mint ahogy Tanyának tűnt, s a lány is megnyílik neki: elmondja, hogy régóta szerelmes Howard Damonba. Hamarosan azonban a legszörnyűbb rémálmuk válik valóra, amikor nem tudják ki, de valaki végez Johnnal. Menekülni akarnak, de nem szétszakadnak, s amikor Tanya végre megtalálja a kivezető ajtót, viszonzatlan szerelmébe ütközik, de úgy megrémül, hogy elájul. Howard megpróbálja magához téríteni a lányt, miközben Carter - akit végül sikerült meggyőzni, hogy nézzék meg Joelt - körülnéz. Ő még mindig azt gondolja, hogy barátjuk viccelődik, s amikor Tanya magához tér, akkor sem másítja meg a véleményét, pedig a lány arról mesél, hogy valami szörny támadt rájuk. Howard és Tanya felmennek az emeletre, hogy megkeressék a többieket, amíg Carter lenn marad, és az ott található régi könyveket tanulmányozza. Tanya és a fiú azonban már nem talál életben senki, sőt mi több egymást is szem elől vesztik. Miközben Howard előtt teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy ezeket nem Joel tervelte ki, mivel ő is halott, Carter különös dolgokra talál a poros könyvekben. Varázslatról olvas, és Joshua Winthrop visszaemlékezéseiről. Talán ezekből megtudja, hogyan lehet elpusztítani a megnevezhetetlen szörnyeteget. Howardnak és Tanyának szüksége is van a segítségre, mert végül szembe is találják magukat a borzalmas teremtménnyel...

Tényleg jó szórakozás várható a filmtől, hiszen rémségek, titokzatos ház, visongató szörny és néhány mit sem sejtő fiatal. De ennek ellenére többszöri megnézés után azt kell, hogy mondjam, nem a legizgalmasabb. A jelenetek jók persze, bár nem hinném, hogy teljesen valósághűek, s a haldoklók nyögdösése... Ha már a hangoknál tartunk a szörnyeteg is elég hangosan visított, olyan volt, mint valamiféle Banshee (a kelta legendákban sikoltó szellemasszony). Egyébként maga a "megnevezhetetlent" jól megcsinálták, szörnyű egy kinézete volt, ahogy kellett; szarvai, patái, csupasz bőre, szőre volt. A teremtményt Katrin Alexandre formálta meg.

Volt a filmben rengeteg horrorba illő vér, sebek, kitépett szervek, testrészek, sőt fej is elválasztva a testtől, de zavaró volt a karakterek kidolgozatlansága. Legtöbbjük egyáltalán nem fogott meg, kivéve talán Cartert, aki Lovecraft történetében úgymond az ő kivetülése. Ez a karakter az, aki hisz a természetfelettiben, s Joel az, aki végig szkeptikus. Őt rögtön meg is öli a szörny a történetben. Vicces, hogy az izgatott Carter annyira belemerül a könyvek tanulmányozásába, hogy a töketlen Howardra hagyja a lány megmentését, pedig az már őrülten sikoltozik fentről. De Carter csak azt mondja "siess Howard", s ő marad, ahol van. A végén meg ő az, aki megidézi a fák istenét vagy mit. Mondjuk ezt sem igazán értem, és a befejezés is elég érdekes volt, hogy belóg a fakorona az ablakon, Joshuan Winthrop beszél a szörnyhöz, aztán vége. Azt hiszem mindenképpen el kellene olvasnom Lovecraft novelláját...

A férfi nézők számára Laura Albert (Evil Nightmare, Országúti diszkó, Mesék a kriptából sorozat) megmutatta bájait, s a színészkedés keretében rengeteg filmben volt kaszkadőr vagy dublőr. A legtöbb színésznek egyébként ez volt az első szereplése, vagy legalábbis a karrierje elején történt. A Tanyát alakító Alexandra Durrell egyenesen csak ebben a filmben játszott, és társ producere volt a folytatásnak (The Unnamable II: The Statement of Randolph Carter/The Unnamable Returns).

Mark Kinsley Stephenson és Charles Klausmeyer (azonos Charles Kinggel) együtt voltak írók a Valaki figyel (Someone Is Watching) című 2002-es thrillernél.

A megnevezhetetlent Jean-Paul Quellette rendezte és írta, sőt társ producere is volt. A film folytatását is neki "köszönhetjük". Annyi azért még jó volt a filmmel kapcsolatban, hogy félelmet s izgalmat keltett azzal, hogy kezdetben csak a szörny hangját hallhatjuk, s az ő szemszögéből nézelődhetünk, majd látunk árnyékokat, de teljes alakjában csak a végén mutatkozik meg.

Negatívumként még had említsem meg a zenét, mely számomra borzalmasan idegesítő volt. Jó, volt kacagni való a filmben, főleg a karaktereken, de tele lett zsúfolva olyan aláfestő dallamocskákkal, melyek szerintem akkor sem illettek oda. Az izgalmasabb jeleneteknél, mikor jött a szörnyeteg, s támadt, akkor volt egy-két jó dallam, de amikor nem igazán történt semmi említésre méltó, csak az láthattuk, hogy az egyik lány az egyik fiú karjába csimpaszkodik, s settenkednek a sötét folyosókon, nagyon idegesítően hatott még a béna zene is. Egyébként az aláfestést David Bergeaud készítette, és most látom, hogy a második résznek is ő komponálta meg a zenéjét... jézusom!

Hossza: 87 perc
IMDb értékelés: 4,5