A Hellraiser-sorozat harmadik darabját sem először láttam. Egész jó volt. Nem igazán tudok mást mondani, mert ahogy haladtam előre az epizódokkal, még ez volt az utolsó, ami úgy ahogy elnyerte a tetszésem, mint a sorozat illeszkedő darabja. A többi már... áh, de erről majd később. Szóval a Pokol a földön még elment, melyet szintén Peter Atkins írt (forgatókönyv), ahogy a második részt, de már egy Anthony Hickox nevű ürge rendezett.
SPOILER
Egy J.P. Monroe (Kevin Bernhardt) nevű férfi, akinek rengeteg pénze van és egy jól menő klubot tart fenn, egy este ellátogat egy titokzatos galériába. Tudja, mit keres, hiszen valaki külön ajánlotta neki a helyet. Amikor megpillantja a kiszemelt művet, megjelenik egy titokzatos alak, aki bagóért eladja neki a furcsa oszlopot, melyen különféle motívumok, domborművek vannak. Mindeközben a történet másik főszereplője, Joanne 'Joey' Summerskill (Terry Farrell) riporter azon bosszankodik egy kórházban, hogy ott nem történik semmi érdekes. Nos, téved, mert hamarosan egy nagy sztori pottyan az ölébe. Egy fiatal férfit hoznak be a kórházba, akibe valamiféle kampók akadtak, és szörnyű sérüléseket szenvedett. Egy fiatal lány is vele van, aki lehet, hogy látott valamit, de Joey-nak nem akar beszélni. Hármójuk sorsa összefonódik: a lány, Terri (Paula Marshall) J.P. egy barátnője. Joey-nak nem sokáig kell keresnie Territ, mert az maga hívja fel, és el is megy hozzá, hogy elmondja, amit tud. A két nő kis kutatásba kezd, főleg a titokzatos mű, amit J.P. szerzett, és a galéria után. Előkerül egy név is, Elliot Spenceré, aki után Joey szintén nyomozni kezd. Eközben J.P. sem unatkozik: észreveszi, hogy a domborműves oszlopról eltűnt valami. Egy nagy, kocka alakú lyuk tátong rajta, és amikor a férfi belenyúl, egy patkány harapja meg, így rákerül a vére az oszlopra. A férfi vére pedig felébreszti az oszlopban nyugvó kenobitát, Pinheadet (Doug Bradley), aki kész megmutatni J.P.-nek a legnagyobb gyönyöröket. Ráveszi, hogy hozzon neki áldozatokat, hogy teljesen kiszabadulhasson börtönéből. J.P. magához csalja Territ, aki úgy érzi, csalódott Joey-ban; az csak az információkat akarta kiszedni a sztorijához. Éppen kisírja magát a vállán, amikor J.P. rátámad, és a megelevenedő Pinheadnek akarja ajánlani, de végül maga J.P. kerül a karmai közé, és nem sokkal később Terri is. Joey tovább folytatja a kutatást, de álmai időről időre megzavarják. Az apjáról van egy visszatérő álma. Mintha ez még nem lenne elég, az oszlopból kiszabadult Pinhead őt veszi célba, és gyűjt maga köré segítőket is, például Joey egyik kollégáját, Daniel 'Doc' (Doki) Fishert (Ken Carpenter). Mindegyikük, J.P., Terri és Doki is kenobitává válik, és Pinheaddel az élükön, Joey-tól meg akarják szerezni a dobozt, mely ismét eltüntetheti őket. Mikor Joey már azt hiszi, hogy vége az egész rémálomnak, Pinhead kihasználja esendőségét, gyengeségét, és belemászik az álmaiba...
Főleg azért tetszett a film, mert még többet megtudunk belőle Pinhead, alias Elliot Spencer múltjáról, illetve bejöttek az új kenobiták, főleg a kamerafejes. A főszereplők, mint Terry Farrell, nem nyerték el a tetszésemet. Lehet, hogy azért, mert alapból idegesítő egy karakter volt. Ashley Laurence is feltűnik még egy kis jelenetben, sőt Anthony Hickox egy katonát alakított, és Peter Atkins sem maradt ki. A film jelenetei nem voltak olyan horrorba illők, mint az előző részekben. A zenéről meg annyit, hogy ezt már Randy Miller (Életveszélyben, Tűzgyújtó 2. - Fellángolás) készítette, de jó volt a filmhez képest.
Végszóként nem tudom nagyra értékelni a filmet, de nem is mondanám, hogy rossz. A további folytatásokhoz képest, amiket eddig láttam, mondhatnám, ez főnyeremény...
Stúdió: Fifth Avenue Entertainment, Trans Atlantic Entertainment
Hossza: 93 perc
IMDb értékelés: 5,1
