Shooter, filmvadász blog

Képzeljünk el egy hatalmas erdőt, amelyet magasra nyúló fák árnyékolnak. Az erdő közepén pedig egy hatalmas, kastélynak is beillő épületet, amelyet rácsos kerítés vesz körbe. Ha meg van, akkor tökéletes hely egy kis kísértetvadászathoz.

SPOILER
Anna Jurin (Virginie Ledoyen) 1958-ban érkezik a Francia-Alpokban lévő Saint Ange nevű árvaházba, amely azonban végnapjait éli. Sok helyütt romos a hatalmas épület, és nincs elég pénz a felújításra. A létesítmény vezetője, Francard (Catriona MacColl) foggal-körömmel harcolt érte, de már ő sem tehet sokat. A gyerekek éppen elmennek, új örökbefogadó szülőkhöz, de valakinek vigyáznia kell az épületre. Anna takarítani érkezik, de nem marad egyedül, Ilinca (Dorina Lazar) is ott marad, és Anna hamar megismerkedik az egyetlen ott maradt fiatallal, Judith-tal (Lou Doillon), akinek azonban viselkedése sokszor egy kisgyerekéhez mérhető. Rögtön találkozásukkor megsértődik Annára, de később közelebb kibékülnek.
Anna viszont nem azért jött ide, erre az elszigetelt helyre, hogy barátokat szerezzen. Súlyos titka van: terhes, és ezt szándékosan próbálja takargatni, de nemsokára kiderül számára, hogy Ilinca és Francard talán mindvégig tudták ezt róla. Miután kiderül az igazság, Annának nem kell többé takargatnia a hasát, csakhogy ő nem akarja elfogadni terhességet, és még odáig is elmegy, hogy megpróbál kárt tenni magában. Terve azonban nem válik be: a gyermek még mindig életben van az anyja hasában.
Mialatt múlik az idő, Annával előfordul, hogy rosszat álmodik, vagy különös hangokat hall a nagy házban. Egy napon olyan titkot bolygat meg, amelyet Francard és Ilinca szerettek volna rég elfelejteni. Anna azonban nem adja fel, és tovább nyomoz, és rá nem jön, hogy valami szörnyűség történt a háború alatt az ide érkező gyerekekkel. Ilinca nem mond sokat, csak annyit, hogy akkoriban túl sok gyermek érkezett, és kevesen voltak, hogy mindenkinek gondját viseljék...
Anna és Judith - aki már nem szedi az Ilinca által adagolt gyógyszereket - elindulnak, hogy megkeressék a gyerekeket. A nagy mosdóban kezdik, amerre Judith emlékei visznek, ugyanis ő is egyike volt azoknak a gyerekeknek, akik sosem hagyták el az árvaházat, csak Judith az egyetlen, aki túlélte. Mikor a gyerekek előbújnak, és játszani szeretnének, Judith visszakozik, de Anna továbbmegy, és meg is találja az elveszett gyerekeket, s megszüli gyermekét is...

Rosszabbra, vagy jobbra emlékeztem, nem is tudom. Merthogy másodszor futottam neki a filmnek, de több év is megvan már, hogy elsőként megnéztem. Jó film lenne, még a frászt is rám hozta kétszer legalább, és utána a látottak hatása alatt mentem ki a konyhába, ahol ugyan égett a villany, de ez ebben a filmben nem jelentett sokat, mert akkor is jöttek a gyerekek, akiknek tejfehér volt a szemük. Először akkor rezdültem meg, amikor Anna azt álmodta, hogy beleverik egy tükörbe a fejét. Arra nem számítottam, bevallom. De ennek ellenére nem volt teljes számomra a siker, mert a film végén azon gondolkoztam, tényleg milyen kíváncsi ez a lány, mindent tudnia kell, miért nem áll már le. Ez egy dolog, csak azt nem értem, miért csinálta. Tehát a történet kiagyalói szerint mi volt a motivációja. Jó, talán leleplezni a titkot, hogy az nemzedékek óta fennálló árvaház vezetői nem is olyan szentek, mint ahogy azt mindenki hiszi. És tudom, nem kellene leragadnom a részletkérdéseknél, de akkor is idegesítő volt.

Azért a film képes volt megteremteni az alaphangulatot, a kísértet járta ház feelinget. Mindig is szerettem az olyan filmeket, amikben hatalmas, lelkek szállta vityillók vannak, de még jobb, ha az a ház árvaház. Meg lehetne itt említeni a Hideg csontokat (bár abban inkább kórház van), vagy a konkrétan Árvaház című filmet, és még van több is. Engem mindig vonzottak az ilyen produkciók, nem tudom miért.

Elmesélnék még egy jelenetet, amikor Anna éppen fenn van a házban, és az ablakból látja, amint az udvarban Ilinca és Judith munkálkodik. Úgy tűnik, Judith feljön a házba, és amikor Anna maga mögött zajt hall, azt gondolja, Judith ért fel. Csakhogy ő még mindig lenn vihorászik; de akkor ki volt fenn? Kedvelem az ilyeneket. Hasonlít a "Ne szorítsd a kezem. De hát nem is szorítom." párbeszédre. De akkor ki szorítja?

A színészekről nem tudok sokat, mivel francia filmről van szó, és ritkán futok bele ilyenbe. Talán Catriona MacCollt említeném meg, akit a Zombik városában már láttam. Nem volt ismerős, de amikor megláttam a régebbi képét, akkor beugrott. Olasz horror, Lucio Fulci munkája.

A Saint Ange-ot Pascal Laugier rendezte és írta, és ezen kívül nem túl sok produkciót készített. A zene tetszett, fokozta a hangulatot. Joseph LoDuca (Evil Dead - Gonosz halott 1-2., Hercules, Xena, Titkok könyvtára 1-3., Boogeyman 1-3.) műve volt.

Egyébként én végig azt gondoltam, hogy a Saint Ange az eredeti címe, de ezt csak a dvd kapta, illetve például az olaszok is ez a címet adták a filmnek. Az angol címe House of Voices (vagyis Hangok háza), de végül is több címen is futott világszerte; a legnépszerűbb még az Árvaház, a Szanatórium, vagy a spanyol El internado (vagyis Internátus).

Stúdió: France 3 Cinéma
Hossza: 98 perc
IMDb értékelés: 4,9

Hosszú kihagyás után végre jutott időm bejegyezni. Az első, amit érdemesnek érzek az említésre, az az Árnykép, amely nem mellékesen Japán vonatkozásokat tartalmaz. A film a japán szellemvilágba is elkalauzol minket, hatásos jelenetekkel tarkítva, csattanóval a végén.

SPOILER
Tehát a film elején megismerjük Benjamin (Joshua Jackson) és Jane (Rachael Taylor) Shaw-t, akik friss házasok. Ben fotós, és egy új állás miatt rögtön az esküvő után Japánba utaznak. Minden új, minden izgalmas, bár Jane néha úgy érzi, ő az egyedüli, aki nem beszéli a nyelvet. A fiatal pár egy divatfotózásra indul, és a sötét éjszakában, a sötét úton Jane hirtelen lefékez, amitől az autó ki is pördül. Jane úgy látta, hogy egy lány állt az úton, és szerinte el is ütötték, csakhogy nem találnak semmit, és a később érkező rendőrség sem. Ennek ellenére Jane biztos volt abban, hogy mit látott, de lehet, csak képzelődött..
Amikor Ben egy újabb fotózás képeit hívatja elő, azokon különös fénycsíkokat vesz észre, s onnantól kezdve az összes képén látszanak ezek a jelek, de egy sor furcsaság történik Bennel és Jane-nel. Utóbbi többször látni véli azt a lányt, akit "elütött". Szerinte a lány szelleme akar bosszút állni, azért, amit vele tett. Hiszi ezt azután, hogy férje asszisztensétől megtudja, az elkészült képek szellemfotók. Jane megosztja gyanúját férjével is, majd elmennek több "szakértőhöz" is.
Nem sokkal később kiderül, hogy Ben tudja ki játszadozik velük: a titokzatos lány Megumi Tanaka, akit korábban ismert, sőt egy pár voltak, kapcsolatuk azonban viharosan ért véget, mert Megumi túlságosan komolyan vette a helyzetet, míg Ben nem szerette a lányt. Amikor Ben szakított Megumival, az öngyilkossággal fenyegetőzött, és állandóan követte a férfit. Miután Ben mindezt elmeséli Janenek, azt állítja, nem tudja, mi lett Megumival; egyszerűen csak eltűnt. Egy szó, mint száz Jane és Ben végül Megumi keresésére indulnak, és a holttestét meg is találják. Ezenközben sok furcsa és rémisztő dolog történik velük, de Megumi szelleme bosszút áll Ben két régi barátján is. Amikor hazamennek Japánból (megunták a sok szellemesdit), úgy tűnik, minden rendbe jön. Jane egy romantikus estét tervez férjével, és az esküvőjük után készült képeket is előhívatja. Amikor azonban végignézi őket, azokon is látni véli a fehér fénycsíkot, és Megumit is. Mintha üzenni akarna, elvezeti Jane-t egy memóriakártyához, amely az egész életét a feje tetejére állítja. Amikor Ben hazaér, magyarázatot követel, és meg is kapja: Ben, Bruno (David Danman) és Adam (John Hensley) kieszeltek egy tervet, hogyan szabaduljanak meg a megszállott Megumitól. A dolgok azonban elszabadultak, és Ben elmondása szerint kicsúszott a kezéből az irányítás. Jane örökre otthagyja Bent, de Ben sosincs egyedül. A csattanóban azt is megtudjuk, miért fájt annyit a férfi nyaka, és miért nyomott annyit, mint két ember. Ben azonban nem akarja, hogy Megumi győzzön, így megpróbál végezni vele vagy magával, de számítása nem jön be...

Bár nem láttam az eredetit, gondoltam, hogy ez is egy amerikai változata mondjuk egy japánnak. Mint ahogy az Átokkal volt. Az Árnykép egy Thaiföldi, 2004-es filmből jött, de nekem ez is bejött. Sejtelmes, borzongató, izgalmas, és jó, hogy kiderült a végére, hogy Joshua Jackson (Rémségek könyve, Koponyák, Vérfarkas) nem olyan rendes srác, mint amilyennek az elején tűnik. Ez már nem a Dawson és a haverok, bár megjegyzem, ott sem volt mindig ártatlan...

A másik főszereplőt, Rachael Taylort (Van valami odalenn) a Menekülj! című horrorban láttam még, ott speciel egy idegesítő "lányt" játszott, de ebben a filmben szimpatikusabb volt, mint Jackson. Nem tudom, de itt alapból nem bírtam, főleg a karaktere miatt, de egyébként sem a kedvenc színészem.

A bosszúálló Megumit egy Megumi Okina nevű színésznő játssza, aki A haragban a főszereplő Rikát is alakította. Meg jó pár hazájában, Japánban készült filmben is látható.

Az Árnykép jelenetei nekem tetszettek, bár meg kell jegyeznem, hogy a sejtelmes hanghatások lehettek volna jobbak is. Azért az Átok című filmet nem múlja felül, ahogy A szemet sem, bár az Árnykép alaptörténete jobban tetszett ez utóbbinál.

A filmet Masayuki Ochiai rendezte, akinek neve esetleg a Fertőzés című film miatt lehet ismerős. A zenét egy Nathan Barr (Alkonyattól pirkadatig 3. - A hóhér lánya, Kabinláz, Motel) nevű srác szerezte.

Stúdió: Regency Enterprises, New Regency Pictures, Vertigo Entertainment
Hossza: 85 perc
IMDb értékelés: 5,5

Egy újabb klasszikus H.P. Lovecraft feldolgozás. Egész jó volt, de nekem nem lett a kedvencem. Megérdemli persze a tiszteletet az alaptörténet, mivel a híres szerző elgondolása, de azért így filmen... Ahhoz képeste, hogy '93-ben készült a film, elég furára sikeredett, de lehet, hogy direkt lett ilyen. A horrorban három kisebb történet foglal helyet, melyeket közrefog egy nagy kerettörténet, melyben megjelenik maga H.P. Lovecraft, méghozzá Jeffrey Combs (Reanimátor) megformálásában. Nekem tetszettek az ilyen és ehhez hasonló filmek, ahol pár kisebb "rémmese" van, és Combs szereplése is jó volt, de inkább előbb lássuk a film történetét:

SPOILER
H.P. Lovecraft (Jeffrey Combs), a híres író egy szerzetesek által működtetett könyvtárba érkezik, ismét. Már járt ott, ismerik is, mivel kutatásokat végzett a műveihez. Az egyik szerzetes beengedi és magára hagyja, de figyelmezteti, ne kószáljon el a kijelölt területről, mivel vannak a könyvtárnak számára tiltott részek is. Lovecraft megígéri, csakhogy előbb elcseni a szerzetes kulcscsomóját, mivel konkrét céllal érkezett: meg akarja találni a Nekronomikont, a hírhedt könyvet, mely a legenda szerint az összes nagy titkot tartalmazza. Lovecraft meg is találja, és elveszi a helyéről. Közben egy kis ajtó is kinyílik a könyv mögött, és ahogy a szerző egyre tovább olvassa a könyvet, az folyamatosan változik. Lovecraft ki is másol néhány történetet a Nekronomikonból. Az elsőben Edward De Lapoer (Bruce Payne) egy régi, romos házat örökölt. A nő, aki megmutatja neki a házat, Nancy (Belinda Bauer) azt tanácsolja, adja el az egészet, és menjen el, mert különös az egész ház, és sokan sokfélét beszélnek róla. Edward azonban nem törődik vele, és ott marad éjszakára. Talál egy levelet, amit még a ház korábbi tulajdonosa, egy leszármazottja írt. Jethro De Lapoer (Richard Lynch) ezt a levelet búcsúlevélként írta, mert már nem bírt tovább élni a bűnével. A halála előtt nem sokkal éppen hazatért egy hosszú hajóútról, de hatalmas vihar támadt, melyben sokan odavesztek. Ő is megsérült, de túlélte. Csakhogy a felesége és fia nem, melyet nem tudott elfogadni. Még Istenben is csalódott, és a helyiek szeme láttára dobta tűzbe a Bibliát. Amikor elkeseredése mérhetetlen volt, megjelent nála egy szörnyűséges démonszerű lény, aki otthagyott nála egy könyvet. Ez volt a Nekronomikon, és Jethro megtalálta benne azt, hogyan hozhatja vissza szeretteit a halálból. Amikor azonban ez sikerült, a felesége és lánya nem éppen úgy térnek vissza, ahogy azt várta. Felesége ugyanúgy őt hibáztatta a tragédiáért, ahogy maga is. Amikor kisfiát magához ölelte, az hirtelen átváltozott valamilyen ronda szörnyeteggé, és a felesége szintén. Rátámadtak Jethróra, aki nem tudott másképp megbírkózni a bánatával, csak úgy, hogy megölte magát. Edward nem tudja végigolvasni a levelet, mert egy rész elázott, de sikerül megtalálnia a könyvet, s mivel ő is hasonló veszteséget élt át nemrég, ahogy őse, elvégzi a szükséges szertartást. Még akkor este megérkezik hozzá szerelme, és Edward bocsánatot akar kérni, mivel szerinte az ő hibája volt az autóbalesetük. A nő azonban nem az, akinek hisz, és ahogy Jethrónál, ő is átváltozik. Edwardnak azonban sikerül megmenekülnie, és a fény segítségével visszazavarnia a lényt a mélybe. Lovecraft miután befejezi ezen történet másolását, rögtön megérzi a hőmérséklet változást: nagyon hideg lesz. Azért tovább olvassa a Nekronomikont. A következő történetben egy újságíró, Dale Porkel (Dennies Christopher) érkezik Miss Ostermanhoz (Bess Meyer), és néhány különös haláleset felől érdeklődik. Egy bizonyos Dr. Madden hollétéről is érdeklődik, és a nyomás alatt végül a fiatal nő, aki egy ritka betegségben szenved, mesélni kezd. Az anyjáról szól a történet, aki fiatalon és egyedül érkezett a városba, és kivett egy szobát abban a házban, ahol a lánya is él. Emily Ostermant (Bess Meyer) egy Lena (Millie Perkins) nevű nő fogadta, és kiadta neki az egyik szobát. Látszólag Lena egyedül élt a hagy házban, de volt egy másik titokzatos lakója is, Dr. Madden (David Warner), akit nem lehetett zavarni. Még akkor este Emily-re rátalált a mostohaapja, Sam (Gary Graham), aki zaklatta a lányt és verte. Emily nem akart ismét szenvedni, és elmenekült a férfitól, de az többször megütötte. A szegény lányon végül Dr. Madden segített, majd Lena is. Amikor Emily magához tért, azt mondták neki, Sam elment. Másnap azonban egy körözési plakáton látta viszont a férfi arcát, és magyarázatot is kért Dr. Maddentől. Az kénytelen volt elmondani, hogy Sam már nem él, és sok minden mást is megosztott a fiatal lánnyal. Kiderült a doktorról, hogy egy módszerrel gyakorlatilag becsapta a halált, pedig ő már több mint száz éves lenne. Ehhez azonban állandó hidegre volt szüksége, és mint kiderült, emberi csontvelőre is. Emily végül beleszeretett Dr. Maddenbe, és a férfi is viszont szerette, amit Lena nem nézett jó szemmel, mivel ő már évek óta ácsingózott a doktor figyelmére. A nő figyelmeztette Emily-t, és a lány úgy döntött, elmegy. Hónapokkal kéőbb azonban úgy érezte, vissza kell térnie, mivel terhes volt Dr. Madden gyermekével. Emily azonban éppen rosszkor lépett a házba, mivel Lena és Dr. Madden elkapták Mr. Hawkinst (Curt Lowens), Emily volt főnökét, és az agyveleje kellett nekik. Lena nem akart hagyni, hogy Emily ismét elmenjen. A dolog rosszul sült el: tűz támadt, ami nem tett jó Dr. Madden állapotának, és teljesen feloszlott. Lena hátba lőtte Emily-t, de nem ölte meg, mivel az Dr. Madden gyerekét várta. Az újságíró nem hiszi a képtelen történetet a doktorról, de amikor megjegyzi, hogy akár Miss Osterman lehetne maga az anyja is, tehát maga Emily, akkor lakolnia kell. Hiszen rátapintott a lényegre. A nő ugyanúgy megkapta a "betegséget", és szüksége van csontvelőre. De nem csak ő él még, hanem Lena is, és mindketten azt várják, hogy Dr. Madden gyermeke megszülessen egyszer, de az már évek óta Emily hasában van. Lovecraft elérkezik az utolsó történethez, ami a Hentesről szól. Egy rendőrpáros, Sarah (Signy Coleman) és Paul (Obba Babatundé) egy szabálytalanul közlekedő autót üldöznek, aki egy sötét sikátorban végre megáll ugyan, de Sarah beleütközik abba, mivel nem a vezetésre figyelt. Éppen arról vitatkoztak Paullal, hogy lefeküdtek egymással és a nőnek gyermeke is fogant tőle, s nem tudja, megtartsa e, mert fél az anyaságtól. A rendőrautó azonban felborul, és mindketten súlyosan megsérülnek. Pault kihúzza valaki, de Sarah egyedül mászik ki, és utána megy, követve a nyomokat. Egy sötét, elhagyatott helyre jut, amikor találkozik egy férfival, Mr. Benedicttel (Don Calfa), akiről Sarah kezdetben azt hiszi, ő vezette a kocsit, melyet üldöztek. De a férfi, aki itt él, azt mondja, nem ő volt. Sarah valamennyire hisz neki, és a férfi elmondja, sejti ki tehette ezt velük. Sarah ki akar jutni a helyről, de meg akarja találni a társát is. Mr. Benedict hajlandó elvezetni a Hentesként ismert szörnyeteg búvóhelyére. Bemutatja neki a feleségét is, Mrs. Benedictet (Judith Drake), aki őrülten viselkedik. Nem tűnik normálisnak, ahogy a férfi sem, és folyton összezavarják Saraht, sőt arra is rájönnek, hogy terhes. Mr. Benedict levezeti őt egy járatba, ahol azonban felvetődik Sarahban a gyanú, hogy vagy Mr. Benedict vagy Mrs. Benedict a Hentes. Gyanúja nemsokára beigazolódik, mert a két őrült csapdába ejti a nőt, ahol csomó oszlott holttesten kell átverekednie magát, és találkozik Paullal is, aki azonban már nem önmaga. A küzdelem után Saraht elkapják valami különös lények, amik kiszívják az embereket, és át akarják venni az irányítást. A nő szörnyű kínokat él át, de amikor magához tér, egy kórházban találja magát, s ott van mellette az anyja és az orvos, akik ugyanúgy néznek ki, mint Mr. és Mrs. Benedict. Sarah megtudja, hogy a babát elvesztette, és Paul kómába esett. Azt mondják, ott van a mellette lévő ágyon, de ekkor visszatér Sarah rémálma, és azt látja, hogy a lábait és az egyik kezét tényleg levágták, a gyermeke meg átkerült Mr. Benedict, vagyis egy valóságos szörnyeteg gyomrába. Miután Lovcraft befejezi a harmadik történet másolását is, hangokat hall a könyvtárban, és megjelenik a szerzetes. Lovecraft nem tudja kinyitni a vasrácsot, ami elzárja az utat, mert beejtette valahová. Miközben a könyv mögötti ajtó egyre jobban kitágul, a szerzetes átküzdi magát a rácson, és megpróbálja megakadályozni Lovecraftot abban, hogy elvigye a könyvet. Azonban a szerzőnek sikerül felülkerekednie, és a szörnyeteg, ami kijön a titokzatos kapun, a szerzetest támadja meg. Lovecraft fogja a könyvet, és sikerül vele kijutnia a könyvtárból. Övé lett minden titkok tudója, csakhogy a könyv veszélyes játékszer...

Hát nem semmi kis történetek. Vagyis történet a történetben, és abban is egy történet... Ne mindegy, nekem talán a második tetszett, a The Cold ("A hideg") című. Az első, a The Drowned ("A megfulladt") kevésbé, mivel a polipszerű lények sosem voltak a kedvenceim, viszont az a démoni lény, aki a könyvet hozza Jethrónak, na az jó volt. Jó kis csontvázszerű volt, víztől csöpögő, tele iszappal, moszattal. Gondolom ő volt A megfulladt. A harmadik, a Whispers ("Suttogások") meg aztán tényleg nem jött be, mert elég zavaros volt, viszont Don Calfa (Az élőhalottak visszatérnek, Beverly Hills 90210 sorozat, Columbo sorozat) szereplése határozottan feldobta az egészet. A kerettörténet, a The Library ("A könyvtár") is jó volt, hogy maga H.P. Lovecraft akarta megszerezni a Nekronomikont, és végül sikerült is neki,

Tehát amint említettem Jeffrey Combs és Don Calfa miatt már érdemes volt megnézni a filmet. Bár előbbit alig ismertem meg, mert nem is tudom... Sokkal idősebb lett ugye a Reanimátor óta. Megemlítendő még Brian Yuzna, aki amellett, hogy a kerettörténet és a harmadik rendezője és írója volt, sőt a produkció társproducere is, feltűnt magában a filmben; ő volt a taxis, aki hozta-vette Lovecraftot. Bruce Payne-t (Miss Marple: Nemezis, Farkangyal, Üvöltés 6. - A korcsok, Warlock 3. - Az elveszett ártatlanság) is kedvelem, egész jó színész, ahogy David Warner is, aki sokkal fiatalabb kiadásban az újságíró Jennings volt az eredeti Ómenben.

A második történet főszereplőnőjére meg azt hittem, az Amynek ítélve sorozat főszereplője. Nem nézem ezt, viszont láttam reklámot belőle, és komolyan onnan volt ismerős. De ez Bess Meyer, és nem Amy Brenneman, mint kiderült. Millie Perkins meg 1959-ben kezdte karrierjét fiatal lányként az Anna Frank naplója című drámában. Dennis Christophert a Stephen King regényéből készült Azban  láttam, s Obba Babatundé is ismerős volt, bár nem jöttem rá, pontosan melyik filmből, sorozatból.

A Nekronomikont egyszer Brian Yuzna (Bride of Re-Animator, Az élőhalottak visszatérnek 3., Dr. Halál, Reanimátor - A visszatérés, Holtak tava) rendezte, aztán Christophe Gans (Silent Hill - A holaott város) és Shusuke Kaneko (Azmi 2. - Életre halálra!, A halállista, A halállista - Az utolsó név). Gans az első epizódot rendezte és ő is írta, de segítségére volt Brent V. Friedman (A feltámasztott, Hellbound - Út a pokolba, Mortal Kombat II - A második menet), aki mind a három kis történetet, plusz a keret írásában részt vett. Kaneko csak a rendezője volt a második, a The Cold című történetnek; az Kazunori Ito (Páncélba zárt szellem - Ghost in the Shell) írta.

H.P. Lovecraftnak a következő művei szolgáltatták az alapot a filmhez: a The Rats in the Wall (Patkányok a falban), a Cool Air (Hideg levegő) és a The Whisperer in Darkness (Suttogás a sötétben). El is határoztam, hogy a közeljövőben el fogom olvasni ezeket az elbeszéléseket, hogy megtudjam, milyenek az eredeti "mesék".

Stúdió: Davis-Films
Hossza: 96 perc
IMDb értékelés: 5,5

Kellemes esti szórakozás voodoo varázslatról, áldozatokról, megbűvölt emberekről. Plusz Corey Feldman. Bár nem egy sikerfilm, azért megéri megnézni.

SPOILER
Andy (Cory Feldman) új az egyetemen, eddig máshol tanult, de onnan kirúgták, így barátnőjéhez, Rebeccához (Diane Nadeau) jött. A lány kicsit meglepi a fiú hirtelen felbukkanása, melyet Andy meglepetésnek szánt. Egy probléma azonban akad: Andy-nek nincs hol laknia. Rebecca nem tudja befogadni, mivel egy lánykollégiumban lakik, de támad egy ötlete. Barátokhoz küldi, a legjobb egyetemi klubba. Derin (Gregory Vignolle), a közösség vezetője azonban annak ellenére sem hajlandó befogadni Andy-t, hogy Rebecca barátja, sőt megpróbál belőle hülyét csinálni, és kétértelmű megjegyzéseket tesz Rebeccára. A lány sem tehet mást, és Andy-nek végül magának kell boldogulnia. Ekkor találkozik Marshhal (Joel J. Edwards), akinek saját klubja van, és láthatóan ellensége Derinnek. Marsh befogadja Andy-t, mivel elmondása szerint úgy is szükségük van egy új tagra, hogy vele együtt hatan legyenek. Vagy az egyetem rak be valakit, vagy maguk választanak, mondják, s ők Andy-t választották. A fiúnak tetszik is, hogy befogadják, és szállásra is szüksége van. Ott marad hát náluk, és egyre jobb lesz a kapcsolata Rebeccával is, aki örül neki, hogy itt van a fiú, csak nem akarja, hogy összezavarja az egyetemi dolgait. Andy a többi klubtaggal is megismerkedik, de leginkább Erikkel (Ron Melendez) barátkozik össze. Még aznap, amikor befogadják, Andy-nek este meg kell tennie valamit, hogy ténylegesen a klub tagja lehessen. Ez egy fajta próba, mint a másik közösségnél a nyers máj evés. Andy-nek be kell törnie az egyetem hullaházába, és onnan elhozni egy holttestet. Nincs egyedül, a hullaházban Erik várja. A próba sikerül, és Marsh gratulál Andy-nek. Azt mondja, majd ő visszaviszi a lány testét, ezzel neki már nem lesz dolga. Az esti élmény után Andy rémeset álmodik a hulláról, de reggel minden rendben. A dolgok azonban ott fordulnak rosszra, amikor egy másik este a fiú egy tetoválással ébred a mellkasán. Ez egy sárkányt ábrázol, és kiderül, hogy Eriknek és a többieknek is van már. Ezen állítólag minden klubtag átesik. Erik elmondása szerint egyébként maga Andy ragaszkodott hozzá, mivel tűl sokat ivott a kocsmában, ahol összegyűltek. Itt ismerkedett össze Marsh egyik barátjával, a rendőr Kennel (Bryan Michael McGuire). A tetoválós éjszaka után jelenik meg nála az az öregember, Lewis (Jack Nance), aki egyszer már megtámadta az egyetem területén. Akkor Rebecca és ő csak egy csavargónak gondolták, de most különös dolgokat mond Andy-nek: Marsh és barátai nem jó emberek. Sőt Erik, Deitz (Maury Ginsberg), David (Darren Eishorn) és Stan (Brendan Hogan) nem is emberek már, meg lettek babonázva a voodoo által, amit Marsh előszeretettel használ, s az a célja, hogy öt személyt kell feláldoznia, hogy örök életet kapjon. Andy nehezen hiszi el ezt a történetet, de Lewis elmondása szerint már a fiát is megölték. Marsh ehhez egy általános voodoo fogást alkalmazott, a voodoo-babát. Andy ekkor még nem hallgat a férfira, de később, amikor Marsh minden klubtag előtt eljátszik egy jelenetet egy műanyag babával, hogy Derin egy puskával lelő egy pár embert, majd magával is végez, reflexszerűen elmenekül. Marsh és a többiek azonnal utána erednek, és átkergetik az egész egyetemen. Kiderül, hogy a színjáték a valóságban is megtörtént, és több ember, köztük Derin is meghalt. Andy elszalad Rebeccáért, és a lány hisz is neki, mert sosem voltak neki szimpatikusak az új barátai, de ott marad, így Andy továbbra is egyedül menekül. Még szerencséje, hogy Lewis nincs messze, így megmenekül, bár Marsh ráfújt valami vörös port. Ettől elájul, és Lewis lakjában tér magához, de előtte azt álmodta, hogy látta saját magát meghalni. Lewis felkészíti a fiút, hogyan győzheti le Marshot, de Andy-nek először el kell mennie a klubházba az öngyújtójáért, amit Marsh vett el tőle, s nem hasznos, ha nála marad. A fiú meg is találja, de Erik rajtakapja. Andy megpróbálja meggyőzni, hogy ő is közéjük tartozik, de a srác nem hisz neki. Végül Erik megkéri, vigye őt is magával, mert már elege van ezekből a barátokból, és meg akar szabadulni. Aztán kiderül, hogy Erik csak azért játszotta el az ártatlant, hogy Andy eljuttassa Lewishoz, aki valójában az apja. Sikerül hozzá közel kerülnie, és megölnie, így Andy-nek megint menekülnie kell. Magával visz egy fontos dolgot, egy port, melynek segítségével legyőzheti majd Marshot. Csakhogy eközben a férfi emberei elrabolják Rebeccát, aki számára kiderül, hogy egy tanára, Conner professzor (Sarah Douglas) és az egyetem biztonsági őre, Baird (Christopher Kriesa) is benne van a dologban. Mire Andy behatol Marsh szentélyébe, az a többi srácot már megölte, de neki is hagyott egy helyet...

Szeretem a voodoos történeteket és szeretem Cory Feldmant, akit több filmben láttam már. Gyerekként például a Péntek 13 4. részében (ezt megelőzően játszott a Szörnyecskékben, és láttam is a filmet, de nem emlékszem rá), az Állj mellémben. Sok sorozatban is feltűnt.

Joel J. Edwards a jóképű rosszfiú, aki igazán másban nálunk nem lehetett látni, csak esetleg A rém rendes család egy epizódjában. A film végén viszont az nem igazán jött be, hogy fehérre lett festve. Biztos kellett a "szertartáshoz", de nekem Jim Carrey jutott eszembe az Ace Ventura 2-ből. Ő is hasonlóan nézett ki: a Fehér Nyuszi. Megjegyzendő még Ron Melendez (Meg nem született, A kukorica gyermekei 3., Vad vágyak 3., Bitch Slap) és Jack Nance (Országúti bunyós, A piszkos ügy, Dűne, Vérszomjas szörnyecskék, Kék bársony, A massza) neve is. Utóbbi volt John Nance-ként az 1977-es Radírfej főszereplője, Henry Spencer, illetve a nagy sikerű Twin Peaks sorozat főszereplője.

A film szerintem inkább thriller, mint horror, mivel túl véres jelenet nincs is benne. Legalábbis egy tisztességes horrorhoz képest. A rendező René Eram volt, aki ezen kívül csak a Kígyó a családban (Final Vendetta) című thrillert készítette. A Voodoo két írója Brian DiMuccio (The Demolitionist, Little Witches, Bázis a Holdon) és Dino Vindeni (The Demolitionist, Little Witches, Bázis a Holdon) volt, akik mindketten feltűntek a filmben pici szerepekben, de társproducerek is voltak.

Stúdió: Planet Productions, The Image Organization
Hossza: 91 perc
Zene: Keith Bilderbeck
IMDb értékelés: 4,5

Ezt már másodjára néztem meg, és egész izgalmas, meg minden, de hasonlóan a Halloween éjszakájához, nem túl jól felépített a története. Van, amit nem igazán mondanak el benne, és az ember nem talál rá értelmet, bár tény, hogy a vége fordulatos... lenne, ha a hangja és a viselkedése nem leplezte volna le a titokzatos háttérből irányító alakot...

SPOILER
Egy napon Frank Williamset (Steven Vidler) és társát egy házhoz riasztják, miszerint a szomszédoktól bejelentés érkezett, hogy kiáltozásokat hallottak. Amikor megérkeznek a járőrök, hangos zenét hallanak, majd egy nő sikoltását. Fegyverrel a kezükben behatolnak a házba, ahol sok vért és egy síró fiatal lányt találnak. Amikor az felnéz, látszik, hogy a szemei nincsenek meg. Ekkor hirtelen megjelenik egy nagydarab férfi baltával a kezében, és lesújt a szarukra. Williams egyik kezét levágja, a társát pedig megöli. Végül Williamsnek sikerül fejbe lőnie a támadót. A lány és ő megmenekül. Négy évvel később ennek a napnak az emléke még mindig kísérti Williamset, aki jelenleg az egyik fiatalkorúak intézetében dolgozik őrként. Egy új program keretében néhány elítéltet elvisznek egy régi szállodába, a Blackwellbe, amit hajléktalanotthonnak akarnak felújítani. A fiatalok dolgoznak ott, cserébe valamennyit elengednek a büntetésükből. A srácokkal tart Williams és Hannah (Tiffany Lamb). Ott van a sújos testi sértésért ülő Christine (Christina Vidal), aki Williams szerint a legrendesebb közülük, s csak a testvérét védte, amikor az apjuk bántotta. A buszon utazik még Michael (Luke Pegler), kábítószer terjesztés, Kira (Samantha Noble), szintén, Tye (Michael J. Pegan), betöréses rablás, Zoe (Rachael Taylor), zsebtolvajlás, Melissa (Penny McNamee), betörés (kutyákat mentet, akiken kísérleteztek), Richie (Craig Horner), számítógépes betörés és Russel (Mikhael Wilder). Amikor a busz eléri a hotelt, Margaret (Cecily Polson), a szálloda ügyeinek intézője elmondja, mit kell tenniük. Nehéz szívvel, de nekiállnak a munkának, bár inkább szórakoznának. Mindegyiküknek nagyobb tervei vannak erre az időre. Kira például mindenáron megakar szökni, mivel régebbről ismeri Michaelt, aki veszélyes, mivel folyton verte őt. Fél is tőle, de Christine figyelmezteti, hogy nem sok lehetőség van a kijutásra. Eközben Richienek és Tyenak közös tervük van: Richie utánanézett a Blackwellnek, és Margaret is elmondta, hogy a legenda azt tartja, van egy csomó rejtekajtó az épületben. Richie arra is rájöt, hogy kell lennie egy széfnek is, és Tye ért a kinyitásához. Ezért ketten egy kis felfedezőútra indulnak. Amikor azonban már a tiltott helyen járnak, ahol elvileg a hotelt sújtó tűz óta nem járt senki, egy egészen friss hullát találnak, melynek a szemei sincsenek meg. Ekkor menekülni kezdenek, és szétválnak. Richie-t elkapja egy hirtelen felbukkanó férfi, aki egy kampós végű láncot lóbál. Tye látja, amint a fiút elhurcolja, de ő megmenekül. Amikor Margaret meghallja, hogy valaki használja a liftet, szól Williamsnek és Hannahnak, és a nő a bajkeverők után indul. De még a liftben elragadja a gyilkos. Míg Zoe, Michael, Russel és Melissa egy fönti emeletre mennek fűvet szívni, addig Christine megmutatja, merre kell mennie Kirának, ha ki akar jutni. Látott ugyanis korábban egy lyukat a falban, ami vezethet valahova. Christine őrködik, Kira pedig megpróbál felfeszíteni egy ablakot a konyhában, de ekkor megjelenik a titokzatos férfi, és elviszi a lányt magával, Christine, Williams és Margaret szeme láttára. Nem is tudják, mi folyik itt, ahogy a többiek fönt azt sem sejtik, hogy néhányan már meghalltak közülük. Nemsokára Williams rájön, hogy a gyilkos egy nagydarab férfi, a fején egy lyukkal. A volt zsaru ráébred, hogy a rémálma valóra vált, és ez a valaki Jacob Goodnight (Glenn Jacobs), akit ő elméletileg megölt. Nem sokáig gondolkozhat azonban ezen, mert Goodnight őt is elkapja, és hamarosan már csak Christine és Tye marad, akik megtalálják Kirát is, bezárva egy ketrecbe. A gyilkos azért nem ölte őt meg, mert vallásos tetoválások vannak rajta, és ezek valami érzést váltanak ki belőle. Ilyenek voltak azon a túlélő lányon is a házban, de annak a szemeit azért kivájta. Nemsokára Tye is meghal, és Christine egyenlőre nem tudja kiszabadítani barátnőjét, mert nincsenek meg a ketrec kulcsai. Christine elbújik, mert a gyilkos visszatér vackába, ahol rengeteg kivájt szemet tart. Azonban megjelenik még egy fontos szereplő: Margaret, aki valójában Mrs. Goodnight, Jacob anyja, aki szörnyű dolgokat tett a fiával, és ettől lett olyan, amilyen. A nő megpróbálja meggyőzni őt, hogy Kira rossz, de Jacob végül magát az anyját öli meg. Ezután megjelenik Michael, akiről már azt hitték, halott, és segít kiszabadítani Kirát. Ekkor azonban még nem lélegezhetnek fel, mert Jacobot nehéz megölni...

A filmben egész jó jelenetek vannak, csak az a gond, hogy a legtöbb mű. Meg beleraktak néhány speciális effektet, ami nem rossz, mert a gyilkos egyszer-kétszer jól odavágja áldozatait, de talán mégsem kellettek volna ezek. A kutyás jelenet nem semmi. A lányt, aki világ életében szerette és mentette a kutyákat, most azok zabálják fel...úúú!

A szereplők nem valami kidolgozottak, és telerakták a produkciót jó néhány középkategóriás színésszel. Megemlíteném esetleg az egyik túlélőt, Christina Vidalt, aki szerepelt a Nem férek a bőrödbe című vígjátékban, a jóképű Luke Peglert (aki szerepe szerint nem is volt annyira nagy csávó; egyszer majdnem legyilkolta Kirát, máskor meg nem csinált szart se a kényeskedő Zoeval, aki lekoptatta, csak egyszerűen kurvának nevezte; ha olyan veszélyes figura lett volna, mint ahogy Kira mondta, akkor minimum megpofozta volna a lányt; tehát Michael nem volt rendesen összerakva), Rachael Taylort, aki főszereplő volt az Árnykép című horrorban és a 2011-es Charlie angyalai sorozat Abby Sampsonja. A műkarú Williamset alakító Steven Vidler és Penny McNamee együtt játszott már a Borzalmak városában (2004), és utóbbi első pillantásra, így göndör hajjal hasonlított Dobó Katára. Emlékszem, legelső alkalommal is ez volt a véleményem, és most is.

A gyilkost Glenn Thomas Jacobs alakította, aki valójában birkózó (tényleg elég nagydarab, biztos ezért választották őt). Ringbeli neve Kane (a filmben is ezzel szerepelt). Komolyan félelmetes lenne, ha egy ekkor - elnézést a szóért - állat az embernek rontana, de számomra egy kicsit furcsa volt a játéka. Úgy értem, hogy amikor nézett a másik szereplőre, akkor olyan gyámoltalan kisfiúnak nézett ki, aki mindjárt elsírja magát, és olyan érzéketlen volt, máskor meg vigyorgott. Hangját nem igazán lehetett hallani, csak a film végén, amikor az anyjával beszélt, de akkor is csak keveset mondott.. Egyébként az is volt, gyámoltalan kisfiú, legalábbis a mamájával, aki örökké kínozta. Azt értem, hogy a történet szerint innen indult minden, hogy az anyjának volt valami vallásos őrülete, amit a fiára is át vitt, és bezárva tartotta, "megtanította" neki, mi a bűn, és végső soron a gyilkolásra is ő ösztönözte. A szemek kivájása is értelmet kap a film végén, csak az nem világos, hogy az anyja mért volt ilyen, meg hogy Jacob élt vagy szellemszerűség lett. Néha olyan különös módon jelent meg, hogy legyilkoljon valakit, és hát Williams is lelőtte. Maga is azt hitte, hogy halott. A fején meg lyuk volt, bár hasonlót már éltek túl a való életben is, de ez számomra akkor sem volt világos. És a melák jöttét legyek jelezték... Tényleg, a baltájával olyan, mint egy nagy melák favágó. A Pirosszka jódlizó favágója ugrott most be, de hát az teljesen más "alkat"...

Még az volt furcsa, hogy az egész művelet csak amiatt volt, hogy Williamset a hotelhez csalják, mivel Margaretnek nem tetszett, hogy bántotta a fiát. Ezért amikor megtudta, hol dolgozik, kitervelte ezt az átépítés, takarítás dolgot, és hát ha már a többiek is ott voltak, meglakoltak a bűneikért. Egyébként ez a vallásos őrület, bűnösök, szemkivájás, ez jó ötlet, csak mégis...

A filmet egy Gregory Dark nevű férfi rendezte, aki rengeteg erotikus thrillert készített, de csinált zenés videókat is, és köze volt néhány pankrációról szóló műsorhoz is. A zenét Tyler Bates (Holtak hajnala, Az 1000 halott háza 2. - A sátán bosszúja, Slither - Féltél már nevetve?, Halloween 1-2. remake, Holtak napja, A legsötétebb óra) készítette.

Stúdió: World Wrestling Entertainment (WWE), Eye Scream Man Productions, Eye Scream Productions, Lions Gate Films, WWE Films
Hossza: 84 perc
Forgatókönyv: Dan Madigan
IMDb értékelés: 4,9