Shooter, filmvadász blog

Ez ugyan nem horror, de ezt is igyekszem megnézni minden Halloweenkor. Boszorkányok, Salem, varázslat, fekete macska, zombi. Mi kell még egy mindenszenteki filmhez?

Salem, Massachusetts. Három boszorkányt, a Sanderson nővéreket felakasztják boszorkányság vádjával. Előtte azonban elvették a kis Emily Binkx (Amanda Shepherd) életét, és bátyját, Thackery Binxet (Sean Murray) örök életére macskává változtatták. Céljuk mindig is az volt, hogy megfiatalodjanak, megszépüljenek, de az elkészített varázsfőzet segítségével ez nem sikerült úgy, ahogy igazán szerették volna. Haláluk előtt megátkozzák hát a várost, hogy amikor egy szűz meggyújtja a varázsgyertyát, ők visszatérnek, s a gyerekek életereje révén még fiatalabbak lesznek. 3000 évvel később Salemben éppen Halloween estéje közeleg, amikor a gyerekek cukorkáért járják körbe a várost. Ezt szeretné Dani Dennison (Thora Birch) is, aki rajong a Mindenszentekért a város legtöbb lakójához hasonlóan. Bátyja, Max (Omri Katz) viszont szkeptikus, és nem hisz a város legendájában, a Sanderson nővérek történetében sem. És esze ágában sincs egész este a húgára vigyázni, hanem inkább azon törné a feját, hogyan hódítsa meg szerelmét, Allisont (Vinessa Shaw). Dani azonban nem hagyja, hogy bátyja elszúrja a kedvenc szórakozását, és egyedül meg nem mehet halloweenezni, a szüleik pedig egy bulira készülnek. Max végül kénytelen beletörődni, hogy Danivel kell tartania, és cukorkagyűjtögetés közben elmennek Allison házába is, ami hatalmas, hiszen gazdagok a szülei. Allison szerint azonban a party, amit a szülei rendeztek, túl unalmas, így fogják magukat, és elmennek hárman, hogy Dani megnézhesse a régi Sanderson házat, ahol egy ideig múzeum üzemelt, amit Allison anyja vezetett. Dani kíváncsisággal teli félelemmel szemléli a házat belülről, de azt nem akarja, hogy Max meggyújtsa az ott lévő fekete varázsgyertyát, mely állítólag visszahozza a boszorkányokat. Max azonban nem tart a boszorkányoktól, így meggyújtja. Ekkor azonban különös dolgok történnek, majd megjelenik a három boszorkány. Daniék elbújnak, amíg Winifred 'Winnie' (Bette Midler), Mary (Kathy Najimy) és Sarah (Sarah Jessica Parker) körülnéznek rég elhagyott otthonukban. Mary azonban megérzi a gyerekszagot, és ez a három közül Danié lesz, aki úgy érzi, kénytelen megmutatni magát. Ekkor azonban a három boszorkány körülveszi, és meg akarják enni, de Max nem hagyja, s a segítségére siet, Ügyességgel és trükkel sikerül a három gyereknek megmenekülnie a boszorkányoktól, és még a varázskönyvüket is elviszik. Velük tart egy fekete macska is, aki valójában a hallhatatlan Tackery Binx. Beszélni is tud, döbbennek meg a gyerekek. Egy temetőhöz menekülnek, ahová Binx szerint nem léphetnek be boszorkányok, de hamarosan egy oszlott zombi üldözi őket, Billy (Doug Jones), akit még Winnie ölt és átkozott meg, mivel rajta kapta a húgával, Sarahval. Billy száját bevarrta, hogy még holtában se árulhassa el a titkait. Most azonban Winnie feltámasztja, és utasítja, hogy fogja el a gyerekeket, és hozza vissza szeretett könyvét. Maxéknek azonban egyenlőre sikerül megszökniük mind Billy-től, mind pedig a Sanderson nővérektől. Miközben a boszorkányok körbejárják a várost a könyv, és gyerekek után kutatva, s találkoznak "a mesterrel" is, Binx elmeséli történetét Daniéknek. Ők elhatározzák, hogy mindenképpen segítenek elpusztítani a Sanderson nővéreket, hogy Binx megbosszulhassa húga halálát. Winnie a szerencsétlen Billy-re kénytelen hárítani a könyv visszaszerzését, és Dani megszerzését, de amikor a zombinak végre sikerül "felszabadítania" a száját, kimondja, mit gondol róla, és átáll a másik oldalra. A srácok még nem tudják, hogyan végezzenek a boszorkányokkal, de a szüleikhez is elmennek a buliba, hogy meggyőzzék őket, veszélyben vannak a város gyerekei, de senki sem hisz nekik. Ezután Allisonnak támad egy ötlete, ami úgy tűnik, sikerrel is jár, és a gyerekek már örülnek, hogy vége az egésznek. Danie azt tervezi, hogy befogadja Binxet, akit nagyon megszeretett. Korai az öröm azonban, mivel a boszorkányokat nem ilyen könnyű elpusztítani. Amikor elviszik Danit, Maxéknek cselekednie kell. Rájönnek, hogy ha a mai este elmúlik, és nem sikerül új varázslatot megidézniük, a nővérek elmennek oda, ahonnan jöttek. Danivel együtt azonban a könyvet is megszerezték, s el is készítik a főzetet. Maxéknek sikerül megmenteni Danit és Binx-et, és megsemmisítik a varázsfőzetet is. Egy gyerekre elegendő azonban még maradt, s a nővérek a gyerekek után erednek. Igaz, hogy Sarah a varázslatos hangjával magukhoz hívott egy csomó gyereket, de Winnie-nek Dani kell, mivel az vérig sértette. Így hát elmennek utánuk a temetőbe, csakhogy arra Winnie nem számít, hogy Max feláldozza magát a húgért, s maga issza meg a főzetet...

Gyerekkorom kedvence volt ez a film, és még mindig szeretem, de általában csak egy évben egyszer nézem meg, Halloween idején. Egypár jó színész, nagyszerű hangulat. Vicces jelenetek és helyzetek, rengeteg Mindenszenteki jelmez, töklámpások, tehát nagyszerű családi szórakozás. Kicsit még emlékszem, amikor gyerekkoromban először láttam, azonnal az egyik kedvenc filmem lett, csak sajnos évek múlva, mikor eszembe jutott, nem találtam, és még a címét se tudtam egész pontosan. A tv-csatornákon se adták le. Aztán néhány éve rátaláltam végre. Emlékszem még arra is, hogy a kislány, Dani volt a kedvenc szereplőm a boszorkányjelmezében.

Nem vagyok egy Bette Midler (Fagyos téli napok, A rózsa, Barátnők, Elvált nők klubja) rajongó, de itt egész jó szerepet játszott. Ő a főboszi, aztán ott van a kissé túlsúlyos, harapós boszi, akit egy Kathy Najimy (Folytatásos forgatás, Apásashow 1-2., Majd elválik, Szeretném, ha szeretnél) nevű színésznő alakít. Én a magam részéről a három boszorkány közül őt szerettem a legkevésbé, és a színésznő például az Apácashow filmekben jobbat alakított. A harmadik boszorkány, Sarah Jessica Parker (Gumiláb, Gyermek az időben, L.A. Story - Az őrült város, Első állomás: Las Vegas, Elvált nők klubja, Meg vagyunk lőve, Szex és New York sorozat, Anyám nyakán). Ő volt a kedvenc boszi, mert Sarah karaktere olyan lüke, állandóan csacsog, ugrabugrál, és szép kövér pókokat eszik. Sokan Parkert leginkább Carrie Bradshaw-ként szerették meg és "azonosítják vele", és én is néztem a sorozatot, tetszett is a szerepe, de mégis érdekes másban is látni, ahol nem kimondottan fő-fő szerepet játszik. Sőt, őt mondhatnánk a legjelentéktelenebb boszorkánynak a filmben. De mókás, és ezért kedvelem.

A kis Danit Thora Birch (Földi paradicsom, Gézengúzok karácsonya, Férfias játékok, Zűrös majom, Tegnap és ma, Amerikai szépség, A gödör, Tétova tinédzserek) játssza, akit én gyerekként azt hiszem előbb láttam a Tegnap és ma című családi drámában, de nem biztos, mivel e két film kb. egy időbe lépett be az életembe. Arra emlékszem, hogy jó volt fölfedezni, hogy a két színésznő azonos, csak két év különbséggel. Megemlítem, a Tegnap és mában sokkal idősebbnek tűnik, de mondjuk maga a karaktere is erre törekszik. Thora Birchöt még láttam a Zűrös majomban, ami szintén gyerekkorom kedvence volt, és itt is szimpatikus lett, de a későbbiekben, például A gödör című horrorban már nem annyira.

Omri Katz a hős szűz szerepében nem volt túl szimpatikus, de emellett ő volt 1983 és '91 között John Ross Ewing a Dallasban, vagyis Jockey fia. A jó kis több ezer éves halott zombit, aki többször elveszti a fejét és egyéb testrészeit, Doug Jones játssza, aki a Batman visszatérben bohóc volt, a Végtelen határok sorozat néhány részében űrlény, a Pokolfajzatban egy kétéltű humanoid, A faun labirintusában faunt és egy másik lényt alakított, A fantasztikus négyes és az ezüst utazóban pedig ő volt az Ezüst Utazó, de a címszereplő Jerry-t játszotta a My Name Is Jerry című komédiában. A fej nélküli Billy Butchersont külön színész játszotta, méghozzá Karyn Malchus, akinek első szerepe Stephen King Rémkoppantókjában volt egy rémkoppantóként. A Mester szerepében ott volt Garry Marshall (Folytatásos forgatás, Micsoda csapat!, A bambanő, A Boszorkány-hegy), a Mester felesége pedig a színész testvére, Penny Marshall (Furcsa pár: Újra együtt) volt.

A filmet Kenny Ortega (Szerelmes hangjegyek 1-3., Párduclányok 2., Szívek szállodája sorozat) rendezte, akinek ez volt a második filmrendezése, s több Disney sikert teremtett. A forgatókönyv elkészítésében részt vett Mick Garris (Rémecskék 2., A légy 2., A golyó), Neil Cuthbert (The Return of Swamp Thing) és David Kirschner (Reszkessetek, nem hagyom magam!). Utóbbi név leginkább a producerek között fordul elő, olyan produkcióknál, mint az Egérmese, a Gyerekjáték 1-5., a The Addams Family sorozat és az 5 nap az élet minisorozat.

A Hókusz pókusz zenéjét John Debney (Fenegyerekek, A bestia, Hanta boy, Tudom, mit tettél tavaly nyáron, Kutyafuttában, Tökös csaj, Kelekótya karácsony, Anya, lánya, unokája, Ragadozók) készítette, és a filmben olyan dalok fordulnak elő, mint az I Put a Spell on You és a Witchcraft, illetve Betty Midler és Sarah Jessica Parker is előad egy-egy számot.

Stúdió: Walt Disney Pictures
Hossza: 96 perc
IMDb értékelés: 6

A sorozat negyedik darabja, mely ismét jó szórakozást nyújtott, bár nem értem, hogy követi az előző részt, d mindegy is. Tekintsük önállónak, és nézzük miről szól.

SPOILER
Egy csapat fiatal elmegy autózni a sötét éjszakába. Éppen a szalagavatójukról tartanak valahova, még ők sem igazán tudják, hogy merre. Berry (Tyler Cone) és Heather (Lisa Newmyer) ismét összevesztek, ezúttal azon, hogy a lány meglátta a barátját mással csókolózni. A srác össze-vissza hazudozik neki, s ekkor bukkan fel a hátsó ülésen Jenny (Renee Zellweger) és Sean (John Harrison), akik a kocsiban füveztek. A veszekedés elvonja Heather figyelmét a vezetésről, s egy sötét erős részre hajt, ahol olyan keskeny az út, hogy nem tud visszafordulni. Ezután ütköznek bele egy másik kocsiba, melyben egy fiatal srác ül. Az elájul, de mivel mindkét kocsi lefulladt, nem tudnak gyorsan segítséget hívni, vagy kórházba szállítani. Kénytelenek elindulni a sötétben gyalog, de valakinek ott kell maradnia az ájult fiú mellett, s ez Sean lesz. Hárman elindulnak valami segítséget keresni, s egy idő után rá is találnak egy irodára, ahol megismerik Darlát (Tonie Perensky), aki szívesen segít nekik, s felhívja az autómentőt, Vilmert (Matthew McConaughey), aki jó ismerőse. Miután ezzel megvannak, továbbállnak. Az autómentő meg is érkezik Seanhez, csakhogy a férfi, Vilmer fogja, és csak úgy eltöri az ájult srác nyakát. Ekkor kezdődnek meg a borzalmak. Sean meghal, de erről egyenlőre a többiek mit sem tudnak. Ők a sötét erdőben szétszakadnak, s Berry meg Heather találnak egy házat. Miközben Berry körbemegy, Heather kinn várakozik, de hamarosan egy nagydarab, ronda kinézetű ember támad rá, Berry-t pedig egy fegyveres fickó tartja sakkban. Heather megsérül a férfival való találkozáskor, s Berry bár megszabadul a fegyverestől, az emberi bőrből készült maszkot viselő férfi megöli őt. Mindeközben Jenny egyedül kóborol, de végül találkozik az autómentő férfival. Beszáll a kocsijába, de ezt nem kellett volna, hiszen az gyilkos, melyre hamarosan a lány is ráébred. Tőle sikerül megszabadulnia, de a nagydarab fickó, láncfűrésszel a kezében végigkergeti az erdőn. Jenny eléri az irodát, s ott ismét találkozik Darlával, de ez is rossz lépés volt, mert ő is a beteges család tagja, akik ezen a környéken garázdálkodnak, s emberekre vadásznak. Megérkezik az újabb tag, W.E. Sleughter (Joe Stevens), és ketten foglyul ejtik Jenny-t. Elviszik a házukhoz, ahol már várják a többiek, a bőrarcú (Robert Jacks), a nagypapa (Grayson Victor Schirmacher), és Vilmer. A lány megdöbben, mikor így együtt látja őket, és nem is tudja, mi folyik itt, de megpróbál okosan és erősen viselkedni. Vilmer, a főnök a családban néha őrült dolgokat tesz és kérdez, s Darla sem normális, s amikor Jenny-nek alkalma nyílik rá, megpróbál megszökni. Csakhogy ez nem megy olyan könnyen, s barátnőjét, Heathert is megkínozzák a szeme láttára. Egy idő után érkezik egy különös férfi, Mr. Rothman (James Gale), akitől Jenny talán szabadulást remél, de ismét csalódnia kell, mert a férfi is közéjük való, sőt úgy tűnik, ő irányítja az egész borzalmat. Aztán a férfi elmegy, és magára hagyja Jenny-t, de végül annak sikerül elmenekülnie. A láncfűrészes ugyan a nyomában van, de egy autó felveszi őt. Amikor beszáll, rájön, hogy ez Mr. Rothman autója...

Jézusom! A végéről inkább ne is beszéljünk. Szeretek úgy tekinteni erre a filmre, mintha ez a kísérlet dolog benne sem lenne. Ettől eltekintve jó filmnek tartom, hatásos jelenetekkel. S azt hiszem, ideje lenne szólnom a sorozatot ihlető valódi személyről, Ed Geinről. Ő egy "sorozatgyilkos" volt, aki kezdetben sírokat fosztott ki, majd két nőt ölt meg azzal a szándékkel, hogy a testüket megfőzze, s csontjaikból különböző tárgyakat készítsen, például széket, de a bőrükből lámpaernyőt is csinált. Ha nem fogják el, talán több embert is megölt volna. A dolog kiindulópontja valószínűleg rossz gyerekkora volt, mivel az anyja nagyon szigorú volt vele, s mikor minden családtagja meghalt, köztük "szeretett" anyja is, nem Gein nem bírta elviselni a veszteséget, s hogy ne érezze magát magányosnak, újrateremtette az anyját azzal, hogy néha felvette a holttestek egy részét, mintha ő maga lenne az anyja. Sőt a szobáját is lezárta, megtartva azt olyannak, amilyen volt. Ed Gein Wisconsinban élt, viszont semmilyen adat nincs arról, hogy valaha létezett volna hasonló gyilkos család. Együtt gyilkoló pár előfordult már, s voltak gyilkos szekták is, de ilyen nem. Tehát a filmeknek csak ennyi valóságalapja van. Ettől eltekintve nagyszerű horrorfilmek.

Renee Zellweger (Szerelem és egy 45-ös, Egy zseni árnyékában, Betty nővér, Bridget Jones naplója 1-2., Miért éppen Minnesota?) egy horrorfilm főszerepében egy kicsit fura, de ez még karrierje elején volt, elég fiatalon. Bár nem ez volt az első szerepe. Matthew McConaughey (Ha ölni kell, A Newton fiúk, Szeretném, ha szeretnél, Anyám nyakán, Az igazság ára) szintén szokatlan ebben a filmben, tekintve, hogy leginkább krimikben meg vígjátékokban látni, de engem valamiért (lehet, hogy pont ezért) lenyűgöz. Ezen film óta odavagyok a lábáért...

Heather karakteréről muszáj szót ejteni, hiszen akkora észkombájn, hogy az már kész! Mondjuk állítása szerint nem hülye, csak azért viselkedik néha úgy, mert tetszeni akar valakinek... Na persze. Viszont abban az egyben igaza volt, hogy valaki vadászik rájuk, és meghalnak. Annyit lehet röhögni rajta! "Ha most karamboloznánk, akkor írnának rólunk egy számot", "Mi lenne, ha mind meghalnánk, s a meztelen hullánkat bemutatnák a tv-ben", meg hasonlók. A szinkronhangja meg teljesen illik ehhez.

Érdekes dolog, ha már a szinkronnál tartunk, hogy W.E.-ből egyszerűen csak "Dubla v" lett. Plusz a bevezetőszöveg megint. "Aztán megint semmi. Öt hosszú éve sem..." De a hang az jó! Nem tudom, ki az, de jó mély, rekettes a hangja. Ja, és McConeughey szinkornja "Al Bundy", azaz Csuja Imre.

Bőrarc itt is elég ocsmány, bár közelről nagyon nem mutatják, és itt túl sok női ruha van rajta. Egyébként megint más játssza, ezúttal egy Robert Jacks nevű ürge. Végeredményben jó film szerintem, bár igaz, hogy néha kicsit túl sok az ordítozás, de legalább peregnek az események. A vége viszont nagyban lehúzza az egészet. Ez a figyelnek mindet, meg a kormány... ááá! Ja, és a nagypapa él vagy halott?! Olyan halott sápadt, de aztán fölkel, felvesz egy kést, és kisétál!

A rendezés Kim Henkel műve volt, aki emlékeztek, az elsőben is íróként tűnt fel Hooper mellett. A történet írója is ő volt ezen filmnél, ahogy társ-producer szintén. A zenét Robert Jacks és Wayne Bell készítette.

Stúdió: Genre Pictures, Return Productions, Ultra Muchos Productions
Hossza: 95 perc
IMDb értékelés: 2,8

A Creepshow folytatása, mely talán jobb, mint az előző, s Stephen King és George A. Romero neve itt is feltűnik, bár Romero ezúttal nem rendezőként, hanem forgatókönyvíróként működött közre. Lássuk a három rémtörténetet:

SPOILER
Az első az Old Chief Wood'nhead (Indián bosszú) névre hallgat, melyben egy idős házaspár vegyesboltja előtt álló fa indiánszobor kel életre, hogy megbosszulja "gazdái" halálát.

Erről ennyi bőven elég. Nekem a három közül nem ez a kedvencem, de azért jó, ahogy a "fafejű" indián végez a rablókkal s gyilkosokkal. Az öreg bolttulajdonost George Kennedy alakítja, akit jó színésznek tartok, s leginkább az Airport filmekből meg a Dallas sorozatból emlékszem rá. A boltos feleségét Dorothy Lamour (születési nevén Mary Leta Dorothy Slaton) játszotta, akinek ez a film volt az utolsó szerepe, de a színészet mellett énekesnő is volt, sőt mindig erről álmodott. A "banditák" főnökét a jóképű Holt McCallany (Peacemaker, Merülés a félelembe, Rajzás, Nyolc tanú) formálta meg, s ez volt az első szerepe.

A következő rémmese a The Raft (A tutaj), melyben négy fiatal, Randy (Deniel Beer), Rachel (Page Hannah), Deke (Paul Satterfield) és Laverne (Jeremy Green) elmegy lazítani egy tópartra. Randy ötlete volt a hely, mivel tudja, hogy van ott egy tutaj is. Amikor megérkeznek, a tutaj is meg van, de kicsit be kell úszniuk érte. A két fiú ér be előbb, de Randy azonnal sürgetni kezdi a lányokat is, mivel egy furcsa foltot vesz észre a víz tetején, s mintha az feléjük úszna. Miután Rachek és Laverne is felértek a tutajra, azon spekulálnak, vajon olajfolt-e vagy sem. Hamarosan azonban mindegy lesz, mert a legszörnyűbb rémálmuk válik valóra: a különös folt elkapja Rachelt, amikor az benyúl érte a vízbe. Szinte lemarja róla a bőrt és a húst, és a többiek semmit nem tudnak érte tenni. Nem sokkal később Deke lesz a következő, s csak Laverne és Randy marad, aki mellesleg bele van esve a lányba...

Na, nekem ez a kedvencem. Nem semmi, ahogy az az izé lenyúzza a srácokat. A karakterek elég idegesítőek, viszont Paul Satterfield mosolya... Egyébként szerintem ő nagyon hasonlít a fiatal Christopher Reeve-re. Az egész befejezés is szuper, mikor az utolsó talponmaradt azt hiszi vége, s túlélte, na de nem ám Stephen Kingnél!

Az utolsó történet a The Hitchhiker (A stoppos). Ennek Annie Lansing (Lois Chiles) a főszereplője, aki megcsalja a férjét, George-ot (Richard Parks), s ráadásul egy olyan férfival, akinek fizet is érte. Egyik este hazafelé tart a szeretőjétől, de már késésben van, s azon tanakodik, mit mondjon majd a férjének, ha az előbb otthon lesz. Nem figyel oda, és elüt egy táblával hadonászó stoppos férfit, aki azonban nem hagyja ennyiben, s halálában is üldözi Mrs. Lansinget, azt követelve, hogy vigye el...

Ez is nagyon szórakoztató, tetszik, ahogy a nő egyfolytában kiparancsolja a zombit a kocsijából, de az állandóan visszajön. Lois Chiles nekem nem volt ismerős korábban, de most láttam, hogy játszott a Kómában, a Halál a Nílusonban, a Holdkeltében (James Bond film; Roger Moore oldalán), a Dallasban, s a Creepshow 2 után a Féktelenül 2-ben, sőt a Helyszínelőkben Nick Stokes egyik rokonát alakíthatta (Jillian Stokes). Az egész egyébként bennem a Psycho egyik jelenetét idézi, amikor Lila Crane azon gondolkozik a kocsiúton, hogy vajon mit fognak szólni ahhoz, hogy ő ellopta a pénzt. És az egész történetben az a csattanó, hogy mire a nő hazaér, a férje még csak otthon sincs.

Eme három kis rémtörténetet ismét a Creepshow című magazinból ismerhetjük meg, melyet Billy (Domenick John) birtokol. Ezúttal nem az apja az, aki keresztbe tesz neki, hanem három idősebb srác, de Billy segítségére van a rémalak, The Creep, akit Tom Savini (Holtak hajnala, Péntek 13, Maniac, Holtak földje) színész, maszkmester, rendező alakít. A film nagy részében azonban képregényalakok vannak, ami szintén tetszik benne. A végén Billy ismét bosszút áll azokon, akik ártottak neki, s az újságot hívja segítségül, megint. Megmenti a Vénusz lénycsapója nevű növény, mely óriásira növekszik...

Stúdió: Laurel Entertainment Inc., Laurel-Show Inc., New World Pictures
Hossza: 92 perc
Zene: Les Reed
IMDb értékelés: 5,5

George A. Romero, Stephen King és néhány képregény-betét a filmben garantálja a kellemes esti szórakozást, s nem utolsó sorban a Creepshow öt rémtörténete morbid, olykor vicces meglepetéseket tartogat. Lássuk az öt rövid horrort sorban:

Elöljáróban először elmondanám, a film úgy kezdődik, hogy egy apa rajtakapta Billy (Joe Hill) nevű fiát, amint az egy horrormagazint olvasgat. Szerinte azonban a fiának nincs arra szüksége, hogy ilyen szemetet forgasson, így azon mód kidobja. A néző azért még megtudja, miket is rejt a Creepshow című újság.

SPOILER
Az első rémtörténet, amivel találkozunk, a Father's Day ("Ápák napja") címet viseli, és egy régi családi titok tér vissza. Sylvia Grantham (Carrie Nye), a lánya, Cass Blaine (Elizabeth Regan), a fia, Richard (Warner Shook) és Cass férje, Hank Blaine (Ed Harris) összegyűlnek Apák napján, ahogy minden évben. Bedelia nénit (Viveca Lindfors) is várják vacsorára, mivel minden Apák napján eljön a családi birtokra, hogy meglátogassa apja sírját, akit a rossz nyelvek szerint ő maga ölt meg. Sylvia maga is meg van győződve róla, hogy Bedelia volt, és vejét is ezzel traktálja. Míg Bedeliára várnak, ő meg is érkezett, de először a sírhoz ment el, ahol méltó ünnepléssel köszöntötte apját, aki mindig is rútul bánt vele, és mindenkit azzal vádolt, hogy ki akarja használni, s csak élősködnek rajta. Bedelia tényleg megtette azt, amit róla beszélnek, de ezen az Apák napján Nathan Grantham (Jon Lormer) visszatér sírjából, hogy bosszút álljon és követelje, ami neki jár...

Ez nem a legjobb az öt történet közül, az biztos, de elég mókás és morbid az egész. Az öreg, mogorva, szenilis Nathan, aki életében állandóan a botjával csapta az ütemet, most visszatér, mint zombi, hogy követelje az elmaradt jussát... a tortájt. Az élőhalott tisztára olyan, mint Az élőhalottak visszatérnek című filmben, csak talán kevesebb rajta a hús, és agy helyett azt mondja, torta. Ed Harris (Kóma, Édes álmok, A mélység titka, Hasznos holmik) egyszerűen fantasztikus, már nem a szerepe, mert hamar meg is hal benne. Csak szerintem kiváló színész, és jó látni a filmben, főleg ilyen fiatalon. Warner Shookot sem tudom hova tenni, ahogy a többi színész sem, viszont érdekesség, hogy a '78-as Holtak hajnalában egy zombit játszott. Ja, és Ed Harris discót jár benne!

A második mese a The Lonesome Death of Jordy Verrill ("Jordy Verrill magányos halála"), ahol a címszereplő Jody Verrillt maga Stephen King játssza. Ezen kívül is színészkedett King, de talán csak a Végítéletben volt még hasonló nagyságú szerepe. Ezen történetnek kb. 2-3 szereplője van, de a főszerepet ő alakítja. Jordy Verrill egy farmer, aki nyögi a bankkölcsönt. Egyszer csak a földje közepére lehull egy meteor, melynek értékét Jordy felismeri, mivel ugye az anyja nem hülyét nevelt! Arról álmodozik, vajon mennyit kap majd ezért. Viszont a frissen lepottyant meteor még nagyon forró (Jordy a saját ujján tapasztalja, mivel képes volt hozzányúlni), így Jordy fogja, és lehűti. Ekkor azonban a meteor kettétörik, s Jordy elkeseredik, hogy így már nem adnak érte semmit. Azért fogja, és beleteszi egy vödörbe, de előtte kiönti azt a löttyöt, ami a két félben van (közben ez is rákerül a kezére). Elkeseredetten megy be a házba, ahol neki áll sört inni és tv-t nézni. A megégetett ujja azonban továbbra is fáj, s hólyagos is lett. Egy idő után azt tapasztalja, hogy valami zöld borította be az ujját, majd a nyelvét is, mivel állandóan az égett ujjait szopogatta. Amikor kinéz a földjére, sokkal rosszabbat lát: mindent, a vödröt, a farmot, a házat kezdi benőni valami zöld növényzet, valamiféle fű. Hamar rájön, hogy a meteor a hibás, de ez még nem segít rajta, s a bőrén is egyre terjed a fű, ami marhára viszked is. Kétségbeesésében Jordy már képzelődik is rég halott apjáról, és de nem hallgat a hangjára, amikor az azt súgja, ne fürödjön meg. Egy idő után a fű már mindent benőtt, még Jordy-t is, mondjuk, hogy ő a Fűember, s így Jordy-nak nem maradt más választása, ha meg akar szabadulni a kínoktól...

Ööö... csak annyit mondok, hogy ez még morbidabb, mint az első történet, de nekem tetszik, és Stephen King nagyon jól alakítja a "kevés értelmű farmert".

A harmadik történet címe Someting to Tide You Over ("Valamit elvisz a dagály"), s egy féltékeny, megalomániás férj bosszújáról szól. Richard Vickers (Leslie Nielsen) rájön, hogy felesége, Becky (Gaylen Ross) megcsalta egy Harry Wentworth (Ted Danson) nevű férfival. El is látogat hozzá, és megfenyeget: amennyiben nem tart vele, szerelmének valami baja esik. Harry hisz a férfinak, és elmegy vele kicsit autózni. Richard elviszi a partra, és egy kis huzavona után fegyvert fog rá, majd kényszeríti, hogy áss be magát egy gödörbe. Ekkor elmegy, és otthagyja Harry-t, de később vissza megy, s lerak elé egy tv-készüléket, melyen felesége hasonló szenvedései láthatók. Hamarosan jön a dagály, és Harry sem menekülhet. Richard ismét otthagyja a férfit, és már csak akkor megy vissza, amikor a dagály már elvonult. Hazamegy, hogy megünnepelje sikerét, de hamarosan lesz néhány vendége, két "régi barát"...

Nem vagyok egy Leslie Nielsen rajongó, de az Airplaneben kedveltem, meg néha belenéztem a Csupasz pisztoly filmekbe is. Jó komikus színész volt, s sajnáltam, hogy elhunyt, de szerintem a Creepshowban is nagyot alakított, főleg, hogy szokatlan tőle az ilyen komolyságú szerep. Ted Dansont (Három férfi és egy kis hölgy, Cheers sorozat, Made in America, Palira vettem a papát!) mindig is kedveltem; még A három férfi és egy bébiben láttam először (amellett, hogy jó színész, jóképű és sármos is).

Az utolsó előtti rémségben egy rég elfelejtett ládából szabadul el egy szörnyeteg. A címe: The Crate ("A láda"). Stanley professzor (Fritz Weaver) segélykérő hívást kap munkahelyéről, ahol a gondnok, Mike (Don Keefer) egy titokzatos, lezárt ládát talált. Stanley professzor odamegy egy partiról, és a gondnok segítségével kinyitják a ládát. Ekkor azonban olyan dolog történik, amit Stanley fel sem tud fogni józan ésszel: egy nagy szörnyeteg, éles fogakkal elkapja a gondnokot. A professzor elrohan, de a folyosón beleütközik Charlia Geresonba (Robert Harper), aki szintén az egyetemen dolgozik. Amikor Stanley elmeséli neki, mi történt a laborban, a férfi természetesen nem hisz neki, és elmegy megnézni azt, amiről Stanley beszélt. Persze nem arra számít, amit talál. Először csak a vért látja meg, mivel a nagy láda eltűnt, s azt hiszi, Stanley professzor bántott valakit. De hamarosan a két férfi megtalálja a ládát a lépcső alatt. Azonban a szörny Geresont is elkapja, így Stanleynek nincs más választása, mint elmenekülni. Elmegy legjobb barátjához, Henry Northruphoz (Hal Holbrook), akivel sakkozni szoktak. Henry végighallgatja zaklatott barátja meséjét, de ő is különösnek tartja. Viszont elhatározza, hogy közelebbről is megnézi magának az állítólagos szörnyet, Stanley nélkül. Őt elaltatja, majd elmegy az egyetemre, és ott szembesül a sok vérrel, majd a lépcső alatt ő is megtalálja a ládát. Olyan lehetőséget lát, amit nem szalaszthat el: megszabadulhat régóta gyűlölt feleségétől, Wilmától (Adrienne Barbeau), aki állandóan egrecírozza, utasítgatja. A vért feltakarítja, és egy csalilevelet hagy a feleségének, mellyel az egyetemre csalja. Rájátszik a nő önelégültségére, és nem is csalódik Wilmában, mivel a nő el is jön, hogy Henry úgymond feláldozza a szörnyetegnek. Később, amikor Henry terve sikerrel járt, elviszi a ládát, s egy szakadékba löki. Hazatérve elmeséli az egészet Stanley-nek, akitől támogatást vár...

Ezen epizód sem a kedvencem, bár a szörny jó benne; olyan, mint valami jeti. Humoros is, mert Wilma Northrup tényleg egy idegesítő nőszemély. s amikor a férje az egyetemhez csalja, hogy belökje a szörny mellé, alig bírja ki nevetés nélkül, sőt nem is tudja visszatartani. Az ő kettejük párharca humort visz a rémtörténetbe.

Az ötödik, egyben utolsó mese a They're Creeping Up on You ("Felmásznak az emberre") címet viseli, és benne Upson Pratt (E.G. Marshall) egy gazdag, öntelt üzletember, aki "főhadiszállásáról" - mely elvileg baktérium mentes - úgy ugráltatja az embereket, ahogy csak tetszik. Baktériumok azonban mindenhol vannak, így Pratt lakásában is, mely a tisztaság jegyében csak hófehér. Miközben Pratt a szerinte lusta és akadékoskodó alkalmazottaival beszél telefonon, addig csótányokat írt. Csakhogy ezek már akkora csótányok és olyan ellenállóak, hogy Pratt alig bír velük. Közben egy kollégája dühös felesége is elhívja. Azért mérges Prattre, mert a férje nemrég lett öngyilkos a férfi miatt. Prattat nem igazán foglalkoztatja a szitkozódó hívás, inkább a csótányokra koncentrál. igyekezete azonban nem sokat ér, mivel Pratt elmondása szerint ha egyszer bejutnak az épületbe, nem lehet őket kiirtani. Hamarosan a villany is elmegy az áramszünet miatt, s a csótányok is lecsapnak...

Ezt a történetet utálom is, meg szeretem is. Utálom, mivel bogarak vannak benne, nagy csótányok, amiket én sem szeretek. De mégis izgalmas kis rémtörténet arról, hogy a rovarok bosszút állnak. Bár azt nem lehet nagyon tudni, hogy most tényleg léteztek ezek a csótányok, vagy csak egy-kettő volt, és a nagy bogárrohamot csak Upson Pratt képzelte oda, mivel már beleőrült a bogárfóbiájába és tisztaságmániájába (még pánikszobája is van). Tényleg úgy beszél, mint egy mániákus. Az ember azt sem nagyon bánja, hogy szívrohamot kap, mert nem volt egy pozitív karakter, de azért a vége nem semmi, amikor a csótányok szó szerint kimásznak belőle. Bogárfóbiásoknak nem ajánlott! Viszont érdekes a hasonlat a csótányok és a "kisemberek" között...

Ez volt tehát az öt rémtörténet, és a végén Billy is bosszút áll apján, aki elvette és kidobta a magazinját. Az újságból vett ötlettel okoz bosszúságot öregének: voodoo-babát készít, s megszurkálja azt...

Ahogy már az elején írtam, George A. Romero és Stephen King neve garantálja a minőséget. Romero rendezte, s King volt a forgatókönyvíró. Érdekesség még, hogy a Billy-t alakító Joe Hill valójában Joseph Hillstrom King, Stephen King és Tabitha King fia. Tényleg, még hasonlít is a papára, bár csak a nevéről jöttem rá, egyébként nem ismertem volna fel. A film egyébként hozzájárult az azonos című horrormagazin megjelenéséhez (1982 július). A második és negyedik történet azonban Stephen King novellákból jött: a Weeds ("Gyökerek") és a The Crate ("A láda"), melyek különböző magazinokban jelentek meg. A film zenéjét John Harrison (A holtak napja, Tales from the Dakside, Mesék a kriptából részek) készítette, aki színészként, rendezőként, íróként és producerként is tevékenykedik.

Szóval tény, hogy nekem a második rész, a Creepshow 2. mindig is jobban tetszett, de ez is nagyon szórakoztató, például azért is, mert ebben több történet van, míg a folytatásban csak három. Viszont amit innen hiányoltam, az a rémalak ("The Creep") feltűnése, aki a második részben már szerepel. Elég régen láttam már a Creepshowt, így nem emlékeztem, hogy ebben még nincs. Ennek ellenére a rémtörténetek, a Romero és a King rajongóknak mindenképpen ajánlott!

Stúdió: Creepshow Films Inc., Laurel Entertainment Inc., Laurel-Show Inc., Warner Bros. Pictures
Hossza: 120 perc
IMDb értékelés: 6,5

Megnéztem ismét a folytatást Az élőhalottak visszatérnek folytatását, melyet kb. harmadjára láttam, és azt kell hogy mondjam, szórakoztató kis hülyeség, mármint jó értelemben. A zombik talán még ütődöttebbek, mint az első részben, és az, hogy Frank meg Freddy úgymond "reinkarnációja" is benne van a filmben, nagyot üt.

Jesse Wilson (Michael Kenworthy) összeszűri a levet néhány idősebb sráccal, Billy-vel (Thor Van Lingen) és Johnny-val (Jason Hogan), akik beveszik a klubjukba, és meg akarják neki mutatni a klubházat is. Elviszik a helyi temetőbe, de Jesse időben rájön, hogy át akarják verni, így elszalad előlük. A két fiú üldözőbe veszi Jesse-t, aki egy csatornajáratban bújt el. A fiúk végül megtalálják, de nem csak őt, hanem egy furcsa hordót is, amin rajta van a hadsereg pecsétje. Billy és Johnny kicipelik a dolgot a fényre, de Jesse figyelmezteti őket, hogy ne piszkálják. Azok nem hallgatnak rá, de amikor valami arcszerűséget látnak meg a hordó kis üvegablakán keresztül, megrémülnek, és elrohannak. Jesse-t bezárják a temető egyik kriptájába, mert attól tartanak, még szól a dologról valakinek. Jesse szorult helyzetbe kerül, és a kriptában még egy holttestre is ráesik, de szabadulása pillanata közel van, amikor megjelenik Ed (James Karen) és Joey (Thom Mathews), akik illegális és visszataszító dolgokra készülnek a kriptában. Jesse elszalad előlük, és a két férfi hozzálát a régen lezárt koporsók felnyitásához, hogy elvigyék a koponyákat (csak olyat, amit nem temetek még el!) és az plusznak az értékes ékszereket. Joey, aki csak most csatlakozott a buliba, undorító és kegyeletsértő dolognak tartja az egészet, de attól még elfogad egy szépen csillogó karkötőt a barátnőjének, Brendának (Suzanne Snyder), akit a kocsinál hagytak a temetőn kívül. Míg Ed és Joey a "munkájukat" végzik, addig Jesse hazarohan, de nem meséli el a történteket a nővérének, Lucy-nak (Marsha Dietlein). Az ablakából belátja az egész környéket, és azt is észreveszi, hogy a két srác visszament a hordóhoz. Ekkor még nem tudja, mit műveltek azok ketten: kinyitották a hordót, amiből valamilyen gáz ömlött ki, s az felszállt a levegőbe, esőt hozott, ami beszivárgott a temető talajába. Ismerős, ugye? Jesse úgy dönt, meglátogatja Billy-t, de az csúnyán megbetegedett. A fiú ezután maga is lemegy a csatornához, és megnézi a tartályt. Ott azonban találkozik az első zombival, és a temetőben is rossz élmények várják. Amikor hazaér, elmeséli a történteket Lucy-nak és az ott tartózkodó tv-szerelő srácnak, Tomnak (Dana Ashbrook), de azok természetesen nem hisznek neki. Hamarosan azonban az élőhalottak kikelnek sírjukból, és elárasztják a kisvárost. Ed és Joey is találkoznak párral a kriptában és a temetőben, de Joey barátnője sem marad tudatlan, milyen az, ha egy zombi fejébe nyomod a kezed. A két csapat találkozik, s együtt próbálnak kijutni a városból, amit már ki is ürítettek, és a hadsereg várja őket, de nem szeretettel.

Van itt minden, bőven ááá!, úristen! meg jézusom!, illetve agyvelő! (az egyszerű agy! helyett). Ed és Joey karaktere csúcs, ahogy Frank és Freddy volt az elsőben. Brendát, a vöröst én is megharaptam volna a zombik helyében, csak hallgasson már el. De olyan hülye volt, hogy hagyta magát megharaptatni a szerelmecskéjével. Mondjuk nem tudom, milyen agyvelőt harapott ki onnan... Ed itt viszont nem úszta meg az egészet a tűzzel, itt már neki is át kellett változnia teljesen. Klisének gondolhatnánk az egészet, mármint Ed/Joey/Brenda és Frank/Freddy/Tina, de olyan jól elkészítették az egészet, hogy az már haláli. Még magában a filmben is elhangzik: "Olyan furcsa érzésem van. Mintha lettünk volna már itt. Én, Te és Ők.", vagy valahogy így.

A főszerepet játszó Michael Kenwothy-ról annyi megjegyzendő, hogy ő alakította a kis Kevin Penny-t A masszában, ami hasonló karakter volt ehhez. Thor Van Lingen először Jesse szerepére jelentkezett, de aztán megkapta a bajkeverő Billy karakterét, akiből végül szintén zombi lesz. Ez olyan, mint Az élőhalottak éjszakájában, amikor Mrs. Cooper lemegy a pincébe, de a lánya nem ölelni akarja.

Suzanne Snyderről még annyit, hogy a Gyilkos bohócok az űrből című filmben is játszott, főszerepet. Marsha Dietleinnek ez volt az első szerepe, feltűnt például a '95-ös Démonpofában is. Glover ezredest is ugyanaz alakította: Jonathan Terry. Mandel doki, Philip Bruns, akivel a csapat később találkozik, és aki megvizsgálja a betegeskedő Edet és Joey-t pedig nagy figura. Mókás kis öreg, annyit lehet rajt nevetni. Az pedig plusz, hogy van egy Cadillacje, mely majdnem egy Christine.

A zombik ugyanolyan jók, mint az elsőben, és mint említettem, hülyébbek, de azt is megtudhatjuk a filmből, hogy őrülten vezetnek autót, és ha valahogy ki akarod deríteni, ki a zombi és ki nem, csak kérdezd meg tőle, ki a jelenlegi elnök.

A karaktereknek ismét volt egy házi zombifelsőrészük, melynek haláli vigyora volt. Nem szerette, ha csavarhúzót dugtak a fejébe, de Ed olyan hülye volt, hogy beledugta az ujját a szájába... Állati ez a film!

Ezt az állati filmet Ken Wiederhorn (Dark Tower, Freddy's Nightmare sorozat) rendezte és írta. A zene már nem volt annyira jó, mint az első részben, én legalábbis hiányoltam a több és változatosabb számokat. Egyébként J. Peter Robinson (Fekete mágia, Az új rémálom - Freddy feltámad, Veszélyes kívánságok) készítette a zenét.

Összességében nagyon tetszik ez is, mint az első, de talán a szint egy kicsivel alatta van. Amikor először láttam, még annyira sem szívleltem, mint a másikat, de jókat lehet rajta nevetni. Egyébként meg maga a zombi alaptörténet, hogy jönnek, és beveszik a várost, az már érdekes. Az egész mizéria meg onnan indult, hogy valami ostoba szállító, az egyik katona őrülten vezetett, és közben zenét hallgatott, s meg sem hallotta, hogy az egyik tartály leesett a kocsiról. Viszont az ebben lévő gáz már nem volt olyan erős, mivel hogy a két srácot nem terítette le azonnal, mint az elsőben Franket és Freddy-t. A harmadik részt, mert hogy van az is, egyenlőre még nem láttam, de nem is hiszem, hogy egyhamar sor kerül rá, pedig abban emberek hoznak vissza egy halott lányt az életbe.

Stúdió: Greenfox
Hossza: 89 perc
IMDb értékelés: 5,2