Shooter, egy filmvadász blogja

Jön egy sugallat, megkeresem, megnézem, írok róla. Az alapoktól kezdve a tényeken át egészen a magam véleményéig. Szólj hozzá, Te mit gondolsz!

icon_facebook.png
twitter_icon.png

Témák erdeje

Friss topikok

  • doggfather: Hihetetlenül okos, kifinomult módon nyitják ki a történetet, olyan elmés, ma is élvezhető, párbesz... (2021.07.19. 13:25) Hátsó ablak (Rear Window; 1954)

Psycho (Psycho; 1960)

misscrime 2011.10.12. 18:49

psycho02.jpgHitchcock klasszikusa a '60-as évek elejéről, Robert Bloch regénye alapján. Igazi fekete-fehér régiség, mely kiállta az idők próbáját. Lássuk Norman Bates és anyja történetét...

Marion Crane (Janet Leigh) szép, fiatal nő, aki nem egy kis irodában akarja leélni életét. Titkos viszonya van egy Sam Loomis (John Gavin) nevű férfivel, akivel nem házasodhatnak össze, mivel a férfinak van egy ex-felesége, akinek tartásdíjat fizet. Egyikük sem akarja tönkretenni a másik életét, így inkább motelszobákban találkoznak. De mostanra mindketten megelégelték ezt az életet. Miután Marion visszamegy a munkahelyére az esedékes légyott után, fontos feladatot kap: el kell vinnie egy ellenszenves pénzeszsák pénzét a bankba, aki tőlük vett házat. Marion elteszi a 40 ezer dollárt, és elkéretőzik a főnökétől a nap hátralévő felére, mondván fáj a feje. Csakhogy a nő azonnal hazamegy, s nem a bankba. Összecsomagol, a 40 ezer dollárt is elteszi, és kocsival útnak indul Samhez, Phoenixből Kaliforniába. A bonyodalmak már ott kezdődnek, hogy az egyik zöld lámpánál Mariont pont a főnöke veszi észre, azután a hosszú út egy részén Marion megpihen a kocsijában, és másnap reggel éppen egy rendőr ébreszti fel. A nő kissé furcsán viselkedik, de a forgalmiját rendben találja, így kénytelen elengedni, de követi a városba. Marion itt kocsit vált, de később eszébe jut, hogy a kereskedő és a rendőr figyelmét is túlságosan felkeltette a gyors kocsicserével. Ennek ellenére már tudja, nincs visszaút. Amikor zuhogni kezd, kénytelen megállni egy útszéli motelnél, melynek neve Bates Motel. Nem sokkal később megjelenik a tulajdonos is, Norman Bates (Anthony Perkins), aki kedélyesen és udvariasan elcseveg Marionnal, és megígéri neki, hogy készít neki vacsorát. Később együtt is esznek, és addig Marion azt is megtudja a fiúról, hogy az anyjával él, aki szellemileg szinte teljesen leépült. Annak ellenére, hogy Norman gyűlöli, amivé az anyja vált, nem adná be egy otthonba. A közös vacsora után elválnak, de azon az estén szörnyűség történik: Mariont valaki brutálisan meggyilkolja a fürdőszobájában. Norman talál rá, és úgy hiszi, az anyja műve volt, aki már nem először csinált ilyesmit. Mint mindig, Norman jó fiúhoz illően eltakarítja a nyomokat, és Marion kocsiját a közeli tóba löki, holttestével együtt, és a 40 ezer dollárral együtt. Amikor Marion eltűnése világossá válik a főnöke, a húga és Sam előtt, mindenki őt keresi. Kezdetben senki sem akarja elhinni, hogy ő vitte el a pénzt, kivéve a 40 ezer dollár tulajdonosát. Fel is bérelnek egy magánnyomozót, Milton Arbogastot (Martin Balsam), aki beszél Marion húgával, Lila Crane-nel (Vera Miles), de elmegy Kaliforniába Samhez is. Így tesz Lila is, aki szintén azt hiszi, hogy testvére a férfinél bújkál, de nem így van. Sam és Lila összefog, hogy megtalálják Mariont, de Arbogast is nyomra bukkan. Eltalál a Bates Motelbe, ahol beszél Normannal is, aki azonban azt állítja, Marion Crane elhagyta a motelt. Arbogest nem hisz neki, és értesíti Lilát és Samet. Azt mondja, vissza fog menni, hogy találkozzon Bates idős anyjával. Azonban amikor Sam és Lila másnap nem kap hírt Arbogastról, ők is a motelbe mennek. Úgy gondolják, csak Norman Bates anyja lehet a kulcs, talán ő majd elárulja, hová ment Marion. Csakhogy azt még nem tudják, hogy Norman anyja több éve halott. De akkor ki az, akivel a fiú nap mint nap társalog?

Norman Bates egyrészről szerethető figura, egy rendes fiatal férfi, aki mindent megtesz az anyjáért, pedig az sosem volt hozzá ilyen jó. De Norman tesz a kötelességét, és eltakarítja anyja után a szennyest. De hát a mama már évek óta meghalt, s így Narmannek nem maradt semmi az életében. Anyja halála annyira összetörte, hogy kénytelen volt megalkotni magában szülője énjét, és úgy beszélt, úgy öltözött, ahogy ő. Mint ahogy a film végén is elmondja a pszichiáter. Bates karakterét az író Robert Bloch teremtette meg, de nagyban mintázta azt egy valódi sorozatgyilkosról, Ed Geinről, aki a megölt idősebb nők bőrét vette magára, mintha csak az anyja volna, illetve készített belőlük különböző tárgyakat. Még az anyja szobáját is lezárta, úgy ahogy maradt a halála után. Tette ezt hasonlóan Norman Bates is a történetben.

Bloch remek regényéből Alfred Hitchcock kiválóan borzongató filmet készített (nem csak rendezője volt, de a producere is). Ebben a horrorban nincs sok véres jelenet, talán csak a híres fürdőszobai, melyben Janet Leigh-t, azaz Mariont megölik. Ahhoz képest, hogy a film 1960-ban készült, nagyon jól elkészítették ezt a jelenetet, mikor Norman és/vagy a mama hirtelen megjelenik a fürdőben, elhúzza a függönyt, a frászt hozza a nőre, néhányszor döf a késsel, a vér keveredik a vízzel, majd Marion utolsó lélegzetével a zuhanyfüggönybe kapaszkodik, és lerántja azt. Azután Norman mint Norman visszatér, és mintha mi sem történt volna, elszörnyed a történteken: "Mama, mama! Vér! Úristen, vér!" Anthony Perkins egyébként eredeti a félénk, visszahúzódó fiú szerepében, s kiváló színész, aki olyan produkciókban játszott főszerepet, mint például az 1962-es A per, a Pezsgős gyilkosságok 1967-ben, vagy a Valaki az ajtó mögött '71-ben. Utóbbiban Charles Bronson oldalán szerepelt. A színészet mellett rendezett is két filmet, '86-ban és '88-ban. Az első a Psycho 3. része volt.

A Vera Miles és Janet Leigh páros is nagyot robbant a filmben. Miles több Hitchcock, vagy hozzá kapcsolódó produkcióban feltűnt: A tévedés áldozata (1956), a The Alfred Hitchcock Hour (1962-'65) és az Alfred Hitchcock bemutatja (1985). Több népszerű sorozat mellett (Columbo, Magnum, A farm, ahol élünk) 1983-ban ismét alakíthatta Lila szerepét a Psycho 2-ben, immár Loomisként.

A másik női sztár, Janet Leigh (Kisasszonyok, A gonosz érintése, A köd) fantasztikus végzet asszonya. Rendkívüli átalakuláson megy át a szerepe a Psychóban. Marion Crane kezdetben egy olyan nő, aki kész szakítani a férfival, akit szeret, ha nem kapja meg, amit akar. Később már bármit megtenne, hogy megtartsa szeretőjét, és kap is a véletlen adta lehetőségen: elviszi a pénzt, amit a bankba kellene adnia. Terve nem tökéletes ugyan, de véghezviszi, ha már elkezdte. A kocsiúton végig azon töri a fejét, hogy mit mondanak majd az emberek róla, az eltűnéséről, a pénzről, és mintha élvezné is, hogy a végén rossz nőnek tartják majd. A Normannel történt beszélgetést követően meggondolja magát, és úgy dönt, hogy visszamegy Phoenixbe, és megpróbálja visszacsinálni a dolgokat, ha még lehet. Tehát van bátorsága azok elé állni, akiket megbántott. Leigh mindezt mesterien játssza el. A kocsiúton maga a végzet asszonya, de amikor már a rendőrrel társalog, lerí róla az idegesség és ijedtség.

psycho01.jpgA Psycho fokozza a feszültséget, ahogy azt Hitchcocknál már megszokhattuk. Amikor Arbogest felfelé halad a lépcsőn, amikor Lila bolyong a házban, mind mind az izgalom netovábbja. Mikor pedig Lila megtalálja a mama preparált holttestét, és Norman megjelenik, késsel, parókában, női ruhában, a néző számára is teljesen világossá válik, hogy a fiú anyja nem gyilkolhatott, hiszen már halott. A test egyébként szintén meglehetősen "jó állapotú". Nem azon van a hangsúly, hogy minél rondább legyen (ki is van preparálva), hanem hogy már csak egy holttest, és aki megtalálja, hirtelen megfordítja, és felkiált! A filmből nekem még az utolsó jelenet a kedvencem, Norman anyjának monológja: "[...] Pedig nem vagyok én képes semmire, csak ülök a helyemen, és nézek bele a világba, mint a kitömött madarai. [...] Had figyeljenek! Legalább látják, hogy milyen vagyok. Még ezt a legyet se ütöm agyon. Csak had lássák, és tudják meg, hogy milyen vagyok. Akkor majd elmondhatják, hogy még a légynek se tudok ártani."

John Gavin, Martin Balsam (Alfred Hitchcock bemutatja, Álom luxuskivitelben, Rettegés foka, Cape Fear - A rettegés foka) és John McIntire, mint Al Chambers seriff szereplése csak még jobbá teszi a filmet. Rajtuk kívül pedig még Patricia 'Pat' Hitchcock (Idegenek a vonaton), a rendező lánya is feltűnt egy kisebb szerepben. Végül, de nem utolsó sorban a zene is nagyszerű; Bernard Herrmann (A tévedés áldozata, Szédülés, Rettegés foka, Marnie, Megszállottság) komponálta.

Stúdió: Shamley Productions
Hossza: 109 perc
Forgatókönyv: Joseph Stefano
IMDb értékelés: 8,7

Címkék: horror thriller hitchcock

Szólj hozzá!

Mi lesz a tv-ben a héten? (10. 04.-10. 09.)

misscrime 2011.10.04. 11:42

2011. 10. 04. (kedd):

A varázslótanonc (HBO; 16:20)
Az ifjú Viktória királynő (HBO2; 18:30)
Vakító fehérség (HBO2; 1:00)
A titkos rend (HBO2; 2:40)
Hirtelen 30 (HBO Comedy; 12:55/17:30)
Már megint Te (HBO Comedy; 20:25)
Kémjátszma (Cinemax 2; 0:30)
Droghajcsár (Cinemax 2; 2:35)
Sunset Grill (Film+2; 22:35)
A dicső tizenegy (Filmmúzeum; 17:55)
Horrorra akadva 2. (Filmbox; 22:30)
Micsoda srác ez a lány! (Filmbox Extra; 12:00)
Nagy franc a kis francia (Filmbox Extra; 13:40)
Parfüm: Egy gyilkos története (Filmbox Extra; 0:15)
A fáraó bosszúja - 1. rész (Filmbox Family; 17:30)

2011. 10. 05. (szerda):

Halálos megszállottság (TV2; 1:30)
A múmia visszatér (Viasat3; 21:15)
Jesse Stone - A maffiafőnök nyomában (HBO; 12:55)
A végső állomás 4. (HBO; 23:35)
Gyilkos elmélet (HBO; 1:00)
Az árva (HBO; 3:55)
Roger nyúl a pácban (HBO Comedy; 11:10/15:45)
Excsajok szelleme (HBO Comedy; 12:50/17:25)
Rejtélyes gyilkosság (Filmbox; 1:35)
Sikoly a sötétben (Filmbox Extra 1; 22:25)
A fáraó bosszúja - 2. rész (Filmbox Family; 17:30)
Marvin szobája (Filmbox Plus; 8:10)

2011. 10. 06. (csütörtök):

Superbad, avagy miért ciki a szex? (TV2; 21:50)
Reszkessetek betörők 3. (HBO2; 16:40)
Bízzál bennem! (Cinemax; 11:35)
Hair (Cinemax; 16:25)
Őrült vadászat (Film+; 22:50)
Tégy úgy, mintha nem látnád őt (Film+2; 12:15)
A bérgyilkosnő (Filmmúzeum; 22:45)
Mocsárlény (MGM; 1:25)
Hozzám tartozol (Filmbox Extra 1; 14:55)
Őrültek háza (Filmbox Plus; 2:45)

2011. 10. 07. (péntek):

A szökevény (RTL Klub; 22:10)
Osztály, vigyázz! (Viasat3; 10:10)
A titkos élet/Kannibál (Hálózat Tv; 23:00)
Két testben: Újra és újra (Viasat6; 22:25)
Tudom, mit tettél tavaly nyáron (FEM3; 22:00)
10 dolog, amit utálok benned (HBO; 12:45)
Az ember, aki túl sokat tudott (Cinemax; 13:05)
Gyilkos csönd (Film+; 11:45)
A halál hullámhosszán (Film+; 15:25)
A bolygó neve: Halál (Film+; 21:00)
Kontroll (Film+2; 21:00)
Halálos rajongás/A leghűségesebb rajongó (MGM; 1:05)
Férjhez mész, mert azt mondtam (Filmbox HD; 19:20)
Alkonyattól pirkadatig (Filmbox HD; 23:50)
Az ártatlanság eladó (Filmbox Extra 1; 22:40)

2011. 10. 08. (szombat):

Miss Pettigrew nagy napja (M1; 20:15)
Gyilkosság a Fehér Házban (RTL Klub; 22:35)
Gyilkos izgalom (RTL Klub; 0:45)
Columbo: Végzetes nyom (Viasat3; 19:10)
Helter Skelter (Viasat3; 21:00)
Casablanca (Duna Tv; 16:10)
A bambanő (Cool; 16:55)
Diploma után (HBO2; 17:50)
Tegnap és ma (Cinemax; 15:50)
A kukorica gyermekei (Cinemax; 1:20)
Fehér leander (Film+2; 13:50)
A kukorica gyermekei 4. (Filmbox HD; 0:55)

2011. 10. 09. (vasárnap):

Az életen túl (TV2; 0:55)
Kedvencek temetője (Viasat3; 23:55)
X-akták - A film (Cool; 19:00)
Reszkessetek betörők! (HBO2; 7:55)
Gyilkos hasonmás (Film+2; 2:05)
Ómen (Filmmúzeum; 22:00)
Miért éppen Minnesota? (Filmbox HD; 19:20)

Címkék: horror krimi thriller misztikus hitchcock a hét filmjei

Szólj hozzá!

Hátsó ablak (Rear Window; 1954)

misscrime 2011.10.03. 18:40

Csak azt tudom mondani, hogy remek film, Alfred Hitchcock (rendező) és James Stewart (főszereplő) garantálásával. Izgalmas és humoros történet egyben, és egy olyan fogalom áll a középpontjában, mely mindenkire hat egy valamilyen szinten, s ez a kíváncsiság.

SPOILER
Egy kalandos életű fotóriporter mozgási szabadságának megkötése következményekkel jár. L. B. Jeffries (James Stewart) lába eltört egy baleset során, amikor valamilyen újabb veszélyes feladatra vállalkozott. Minél előbb ismét munkába szeretne állni, de hát ez egyszerűen lehetetlen az ő szakmájában és életstílusával, így tolószékbe kényszerül egy időre. Hogy elszórakoztassa magát, keze ügyében lévő fényképezőgépével a szomszédos lakások ablakait nézegeti. Sok fajta embertípust lát és megfigyel, míg már csak a Thornwald házaspár érdekli, mivel Mr. Thornwald (Raymond Burr) furcsán viselkedik. Éjszakai titkos eljárkálások, fényes nappal is lehúzott redőnyök, bőröndök, fűrészek, és Jeff máris valami rosszat sejt. Meg is próbálja győzni igazáról az ápolónőjét, Stellát (Thelma Ritter), a barátnőjét, Lisa Carol Fremontot (Grace Kelly) és barátját, a rendőrhadnagy Thomas J. Doyle-t (Wendell Corey), de egyikük sem hisz neki... egy bizonyos pontig, amikor Lisa is a saját szemével látja Thornwaldot "munka közben". Nem sok kell hozzá, hogy ketten meggyőzzék Stellát is, valami nem stimmel Mr. Thornwald körül, ugyanis felesége eltűnt, nem látni egy ideje. Mi több, a gyanú egyre erősebb lesz: Thornwald megölte és feldarabolta a feleségét, és most a nyomokat próbálja eltüntetni? Lehet, de erre bizonyíték is kell, mert a jó öreg Doyle nem tesz semmit, amíg nincs bizonyítva a bűncselekmény. Jeff tehát tovább figyeli a szomszédokat, s mindent megtesz, hogy megszerezze a döntő bizonyítékot, Mrs. Thorwald táskáját, gyűrűjét, vagy éppen a holtest (vagy darabjai) pontos helyét. Ezenközben pedig van ideje azon gondolkozni, mit is kezdhetne ő egy olyan lánnyal, mint az előkelő Lisa, hiszen kettejükben nincs semmi közös. Vagy talán mégis?

James Stewart és Grace Kelly tökéletes párost alkot a Cornell Woolrich elbeszéléséből (It Had to Be Murder) készült filmben. Hitchcock ismét nagyszabásút alkotott. A Kötél mellett az egyik kedvencem, és Stewart játéka itt is lenyűgöző, ahogy az előbb említett filmben is. Itt egy kicsit idősebb, az látszik rajta, de a "mindent látó szeme" semmit sem változott. Apró részleteket fürkész, figyeli a szomszédos épületek lakóit, először csak unalmában, kíváncsiságból, majd készakarva. Humoros oldalát is megmutatja, még inkább, mint a Kötélben. Oldalán Grace Kelly üde jelenség, ahogy Hitchcock is vélekedett róla. Mindig is jobban kedvelte a finoman elegáns típusú nőket, mint a kihívóakat. Szerinte az előbbiek mindig tudnak meglepetést okozni, és ez sikerült is Kellynek, kiválóan alakította a Hátsó ablak előkelő, gazdag Lisa Carol Fremontját, aki szerelméért mindenre képes, megmutatja, ki is ő valójában (megváltozni azonban nem hajlandó); kompromisszumra képes.

Wendell Coreynak és a Thelma Ritternek sem ez volt az egyetlen hitchcockos szerepük, feltűntek ugyanis az Alfred Hitchcock bemutatja sorozatban. Nekem nagyon szimpatikus volt mindkét szereplő, főleg Ritter a vicces Stella személyében. Érdekesség, hogy a Lars Thorwaldot alakító Raymond Burr rengeteg Perry Mason-féle filmben játszott, 1957 és 1993 között, és ő formálta meg Robert Ironside detektívet is 1967 és '93 között. A magam részéről a Perry Mason filmek szakállas ügyvédjét jobban kedveltem, mint az ijesztően festő Thorwaldot. Megmondom, és fel sem ismertem, hogy lenne köztük hasonlóság. Most, hogy néztem róla fiatalkori képeket, már látom.

A filmből készült remake, a '98-as Hátsó ablak szerintem már teljesen más kategória, csak az alaptörténet ugyanaz, bár nagyon régen láttam. Christopher Reeve nagyszerű színész, de ők sem egy kategória James Stewarttal. A feldolgozásban még a nevek is mások, és Daryl Hannah sem egy Grace Kelly. Jó film, ahogy emlékeim nem csalnak, de Hitchcock Hátsó ablaka klasszisokkal jobb.

Stúdió: Paramount Pictures, Patron Inc.
Hossza: 112 perc
Forgatókönyv: John Michael Hayes
IMDb értékelés: 8,7

Címkék: krimi thriller hitchcock

1 komment

A kötél (Rope; 1948)

misscrime 2011.10.03. 16:24

James Stewart főszereplése számomra rögtön azt mondta, hogy ez a film több, mint jó lehet, és persze ott van Alfred Hitchcock rendezése is, aki legenda a szememben. Egyéb alkotásait is láttam már, illetve az Alfred Hitchcock bemutatja sorozatból is szemezgettem régen, ezért sejtettem, mire számíthatok. Maga az alaptörténet, Patrick Hamilton színdarabja is elnyerte a tetszésemet, és az egészet emelte egy fokkal, Farley Granger és John Dall színészi játéka.

SPOILER
A történet annyi, hogy két izgalomra vágyó barát, Brandon Shaw (John Dall) és Phillip Morgan (Farley Granger) kitalálják: megölnek valakit. Ki sem lenne erre jobb választás, mint volt iskolai társuk, a számukra értéktelen David Kentley (Dick Hogan). Ezzel is indulnak a film első képkockái. Miután a fiú meghalt - megfojtották egy kötéllel - beteszik egy nagy ládába, mely mit tesz isten, asztalnak is kiváló. Mert hogy éppen búcsúünnepséget akarnak tartani. A kis számú csapat, akiket meghívtak, azt hiszik, Phillipet búcsúztatják (aki elutazik egy időre), de a két barátot inkább az izgatja, hogyan ússzák meg a felelősségre vonást. Mert hogy megússzák, az számukra nem kétséges. Megöltek ugyan valakit, de az csak David Kentley, aki nem méltó arra, hogy egy levegőt szívjon velük. Brandon és Phillip hitvallása az, amit még az egyetemen tanultak tanáruktól: vannak felsőbbrendű emberek, akik nyugodtan gyilkolhatnak, ha arra támad kedvük; ők dönthetik el, ki halljon meg, és ki éljen. Brandon és Phillip magukat felsőbbrendűnek vélik, és e szerint cselekedtek, amikor elvették David életét, aki éppen nősülni készült. Miután mindent elrendeztek, kezdődhet is a parti. Meg is érkezik a kíváncsi házvezetőnő, majd sorban a a vendégek, köztük Janet Walker (Joan Chandler), David menyasszonya, David apja és Kenneth Lawrence (Douglas Dick), aki Janet volt barátja. Miközben halad a társalgás és bájcsevej, megérkezik Rupert Cadell (James Stewart) is, aki a fiúk tanára volt, az a bizonyos filozófia professzor, aki a felsőbbrendűség elméletét tanította nekik. Brandon látszólagos nyugalommal fogadja Rupertet, hiszen valami morbid módon élvezi a helyzetet, hogy kijátsza ezt az embert is. Phillip azonban már nem ilyen nyugodt; ő attól fél, ha a többiek nem is, Rupert rá fog jönni, mit tettek. Egy kirobbanó vita mellett a "tökéletes bűntényről" Brandonnak még arra is jut ideje, hogy megpróbálja ismét összehozni Janetet - aki mellesleg az ő barátnője is volt egykoron - és Kennethet. Phillip egyre többet iszik, Rupert egyre többet faggatózik, és egyre többet hangzik el az a kérdés: hol van David? Hát igen, erre a választ csak Brandon és Phillip tudja, de nem sokáig titkolhatják, mert Rupert megsejti, hogy ezek a fiúk megvalósították azt, amit ő csupán elméletileg gondolt át.

A kötél Hitchcock első színes filmje, és mindössze egy stúdióban forgatták. Ezt megoldani nehéz feladat lehetett, és a színészek gondolom meg is szenvedtek vele. Az eredmény azonban kiváló lett; a feszültség csak úgy árad a filmből. A néző már a legelején tudja, hogy Davidet megölték, és végigizgulhatja, mikor, ki vesz észre valami furcsát a láda körül. Hiszen David abban van elrejtve, amit a két jómadár letakart egy terítővel és ezüst gyertyatartókkal díszítettek. A halotti koporsóból furcsa kis tálaló lett, és mindeközben mindenki csak Davidet keresi, aggódnak érte. Mind Brandon, mind Phillip karaktere átmegy egyfajta változáson a film végére. A legelején Brandon Shaw még maga a megtestesült higgadtság, de amint megérkezik a rettegett Rupert, már rögtön dadogni kezd, és nyugalmát csak részben nyeri vissza. Aggódhat Phillipért is, aki egy idő után már nem ura önmagának, nem bírja elviselni a terhet, mintha David maga mutogatna rá a ládából. A film végén tapasztalt bátorsága inkább botorság, amit a túl sok elfogyasztott alkohol okoz.

Farley Granger és John Dall mellett nagyszerű alakítást nyújt James Stewart (Hátsó ablak, Szédülés, A nagy álom), akitől ezt már megszokhatták a Hitchcock rajongók. A film közben szinte látni, ahogy forognak a kerekek Rupert agyában, amikor is egyre inkább eljut arra a következtetésre, hogy volt tanítványai megtették, megölték Davidet. Mint egy jó nyomozó, úgy kérdez rá még a legapróbb dolgokra is, nem siklik el semmilyen részlet fölött, minden nyomot észrevesz, ami arra utal, hogy nincs rendben valami. Csavaros eszével egy időre a tudatlanság látszatát kelti, de a legutolsó pillanatban még azt is pontosan tudja, és a gyilkosok elé tárja, hogyan végeztek szegény Daviddel.

Megemlítendő még az egyik ifjú felfedezett, Joan Chandler, aki a nagyok mellett megállta a helyét.

Maga Hitchcock is azt tartotta, a Kötél volt a legizgalmasabb filmje, főleg a forgatás miatt (néhány szereplős film és egy kis helyiségben játszódik a cselekmény). Ezt én alá is írom, bár a Hátsó ablak sem egy piskóta (itt inkább a film vége lesz izgalmasabb). Mégis a Kötél az egyik leginkább feszültséggel telibb film, amit valaha láttam (kijött dvd-n az Alfred Hitchcock gyűjtemény darabjaként, így sikerült megszereznem valamelyik áruházban pár éve). Nem véletlenül nevezték a rendezőt a "feszültségkeltés mesterének".

Stúdió: Transatlantic Pictures, Warner Bros. Pictures
Hossza: 80 perc
Forgatókönyv: Arthur Laurents
IMDb értékelés: 8,1

Címkék: krimi hitchcock

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása